Mazsola és Tádé, Kukori és Kotkoda, Vizipók-csodapók, Frakk a macskák réme és Labdarózsa – mind-mind Bálint Ágnes mesehősei. A 10 éve elhunyt írónőre emlékezve nem róla készült szobor, hanem az általa alkotott karakterekről.
„Nem könnyű időszakban alkotott, mégis olyan értékeket tudott megjeleníteni, amelyek a mai napig is maradandóak, és maradandóak lesznek még a mi gyerekeink, unokáink, dédunokáink számára is” – mondta az eseményen Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.
Bálint Ágnes mesekönyvek szerkesztője, író és dramaturg volt, 14 évesen már jelent meg gyermekkönyve. A Magyar Televízió gyermek osztályának, a Cicavíziónak a létrehozója, ahol együtt dolgozott például a Nagy ho-ho horgászon is Csukás Istvánnal. A meséivel tanítani, és boldogabbá tenni is akart.
„Az a jó benne, hogy nem csak a gyerekek között marad fönt. Hiszen ugye először is a gyerekek előbb-utóbb fölnőnek, viszik magukkal a felnőttkorba, hanem elterjed a felnőttek között is, ami azt jelenti számomra, és azt jelenti remélem mindenki számára, hogy ez a dolog vidámabbá, derűsebbé, csillámlóbbá és fényesebbé teszi az életet” – így Csukás István író.
Nagyon szerette a természetet, az állatokat. Nem véletlenül lett Frakk és Labdarózsa is vizsla, neki is volt ilyen kutyája. Domborműveik a kápolnásnyéki Halász-kastély felújításakor talált vörös márványlapokra kerültek.
„Ezek rajzok, és ezek halálpontosan megrajzolt előre kitalált figurák. Na most itt azért ezt átrakni térbe itt nagyon pontosan kell dolgozni, mert hogyha a rajz nem stimmel, szét fog folyni, nem lesz felismerhető, tehát ezzel a szellemmel indultam neki a feladatnak” – mesélte Kontur András szobrászművész.
Bálint Ágnes a Fejér-megyei Adonyban született, és Székesfehérváron járt gimnáziumba, ezért döntött a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány, hogy a kápolnásnyéki Halász-kastélyban állítanak emléket az írónőnek.