A tornyot 2015-ben fedezték fel egy épület fel felújításakor. Úgy vélik, a nagyjából hat méter átmérőjű torony egykor a Nap, a háború és az emberáldozat azték istenének szentelt kápolna sarkában állt.
Először 676, mészbe és több ezer csontmaradványba ágyazott koponyát találtak az egykori azték főváros, Tenochtitlán egyik főtemploma, a Templo Mayor ásatási terület szomszédságában. A modern Mexikóvárost Tenochtitlán maradványaira építették.
A történészek szerint a spanyol konkvisztádorok megérkezése előtt a közép-amerikai kultúrák egy részénél szokás volt, hogy koponyafalat - az aztékok ma is élő nyelvén tzompantlit -, emeltek a rivális királyságokból származó, feláldozott harcosok kifehérített koponyáinak bemutatására.
A szakemberek szerint a két részletben feltárt koponyák a Huey Tzompantli részét képezhették: ez a masszív koponyafal megrémítette a spanyol hódítókat, amikor azok Hernán Cortés vezetésével elfoglalták a területet, és az építményt a korabeli beszámolókban is megemlítik.
A harcias és mélyen vallásos aztékok virágzó birodalmat hoztak létre, amely fénykorában a Mexikói-öböltől egészen a Csendes-óceánig terjedt az 1519-1521-es spanyol hódítást megelőzően. Hernán Cortés 1521-ben foglalta el Tenochtitlánt.
"A Templo Mayor újra és újra meglep minket, a Huey Tzompantli kétségtelenül az elmúlt évek egyik legnagyobb régészeti felfedezése az országunkban" - mondta Alejandra Frausto, Mexikó kulturális minisztere.
A régészek a tornyon három építési szakaszt azonosítottak, melyek az 1486 és 1502 közötti időszakban zajlottak.
Már a 2015-ös lelet új megvilágításba helyezte az azték birodalom emberáldozati kultúráját, mivel az építményt alkotó több száz koponya között gyermekek és nők maradványait is felfedezték.
A leleteket tanulmányozó szakértők arra számítottak, hogy kizárólag férfiak, pontosabban csak fiatal férfiak koponyáira fognak bukkanni, hiszen ők voltak a harcosok. A nők és gyerekek maradványainak felfedezése meglepte a kutatókat.
MTI
