2020. augusztus 13.,
csütörtök, Ipoly napja

Lánczi definíciós válságról, Schiffer kommunikációs trükkről beszélt

Hír TV

2018. június 7., csütörtök 22:16, frissítve: csütörtök 23:02

Egy diákcsoport csütörtöki rendezvényén a Heti Válasz nyomtatott változatának megszűnéséről is kifejtették álláspontjukat a meghívottak, köztük a lap egyik publicistája. Az eseményen a kormány egyik házi politológusa definíciós válsággal magyarázza, miért kezdte el Orbán Viktor kereszténydemokráciának hívni a magyar államot. Schiffer András szerint viszont mindössze egy kommunikációs trükkről van szó.

„A zátonyra futott liberális demokrácia helyett felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát.”

A miniszterelnök immár többször hangoztatott államdefiníciója elsőként került szóba a Tabumentes Országmentés elnevezésű diákcsoport közéleti rendezvényén. Lánczi Tamás, a kormányközeli Figyelő főszerkesztője úgy vélte: a kormányzat egyfajta definíciós válságra adta válaszként azt, hogy rendszere kereszténydemokrácia. „Már pedig demokrácia nincsen liberalizmus nélkül. Aki ezt challenge-elni akarja, annak kényszerűen a demokrácia elé-mögé kell valamilyen jelzőt tennie. Az illiberális valószínűleg nem egy jó szóösszetétel, a kereszténydemokrata viszont azonosítható, ráadásul egy olyan eszmei, egy olyan hagyományhoz nyúl vissza, ami azt gondolom, hogy jól vállalható” – fogalmazott a politológus.

Schiffer András szerint viszont a kereszténydemokrácia hangsúlyozása nem több egy politikai terméknél, egy kommunikációs trükknél. „Ezzel az illiberálisozással annak idején, 2015-ben, ha jól emlékszem, akkor volt ez a tusványosi beszéd, túlságosan előreszaladt és nem is feltétlenül tervezet a miniszterelnök. Szerintem részben egy rugalmas lehátrálás ebből a 2015-ös kijelentésből, alapvetően külpolitikai megfontolásokból” – vélekedett az ügyvéd.

A Heti Válasz nyomtatott változatának megszűnéséről is vitáztak a résztvevők. A körülményekért részben a kormányzatot tette felelőssé a hetilap publicistája. Dévényi István szerint a kormányzati hirdetések elosztásánál a példányszámnak alapvető szempontként kellene érvényesülnie, ez azonban nem érvényesül. „Az állam el akarja érni az állampolgárait, akkor érje el. De, hogyha lemond az állampolgárainak egy jelentős részéről, hiszen kizárja az állami hirdetésekből őket, mint fogyasztókat, mint médiafogyasztókat, akkor nem törekszik arra, hogy elérje az állampolgárokat” – érvelt a Heti Válasz újságírója.

A kormányközeli lapot vezető Lánczi Tamás szerint nem véletlen, hogy a kormány szándékosan csak a neki tetsző médiumokat támogatja. A politológus ezt azzal magyarázta, hogy a Fidesz ezeken keresztül akar helyt állni a globális és számára gyakran ellenséges kommunikációs térben.