2021. április 11.,
vasárnap, Leó, Szaniszló napja

Utoljára jelent meg nyomtatásban a Heti Válasz

Hír TV

2018. június 7., csütörtök 16:39, frissítve: csütörtök 20:34

A Simicska Lajos tulajdonában álló hetilapra az áprilisi választás óta próbáltak vevőt találni, sikertelenül. A Heti Válasz az utóbbi években több százmilliós veszteséget termelt, elsősorban az elmaradó állami hirdetések kieső bevételei miatt.

Utoljára került az újságárusok standjaira a Heti Válasz csütörtök reggel. A konzervatív hetilapot 2001-ben indították: a Fidesz nem titkolt célja volt ezzel az akkori balliberális médiafölény ellensúlyozása. A lap 2009-ben került a Hír TV tulajdonosának, Simicska Lajosnak az érdekeltségébe. A vállalkozó és a kormányfő konfliktusát azonban a Heti Válasz is megérezte: a 2015-ös árbevétel 2016-ra egyharmadával zuhant és az addig nyereséges lap százmilliós veszteséget kezdett termelni, elsősorban az elmaradó állami hirdetések miatt.

Simicska Lajos az áprilisi választás után szinte azonnal bezárta a Lánchíd Rádiót és a Magyar Nemzet napilapot. A Hír TV jelentős leépítéssel, de életben maradt, ám a Heti Válasz szerkesztőségének már akkor jelezte a tulajdonosa, hogy befektetőt kell találniuk maguknak. Ez az elmúlt két hónapban nem sikerült.

„Nem gondolom, hogy különösen attraktív lenne a Heti Válasz, de ha a tulajdonosnak van erre nézvést elképzelése, vagy kapcsolata, vagy mégiscsak úgy gondolnák most, különösen fókuszba kerül a Heti Válasz. Látható hogy megszerezhető, jóval könnyebben, mint a választások után, hiszen akkor 490 milliós vételárat rögzített a tulajdonos Van feladat, van értelme az együtt maradásnak, mi mindaddig dolgozni fogunk, amíg azt nem mondják, hogy megálljunk, mert egy új történet kezdődik. Nem velünk, hanem másokkal” – fogalmazott a főszerkesztő.

Nincs sajtó- illetve reklámpiac

Borókai Gábor az utolsó nyomtatott lapszám vezércikkében arról írt, hogy egy amerikai befektető érdeklődött a lap iránt, ám világossá vált számára, hogy a kormánykritikus lap politikai ellenszélben nem tehető nyereségessé. A Magyar Újságírók Szövetségének (MÚSZ) elnöke szerint a kormány az állami hirdetéseken keresztül gyakorlatilag akármeddig képes szűkíteni a tőle független sajtó mozgásterét.

„Magyarországon nincs is sajtópiac vagy reklámpiac olyan értelemben, hogy a hirdetéseknek most már legalább a kétharmadát, de lehet, hogy nagyobb részét is a kormány irányítja egyik vagy másik orgánumhoz, és azt lehet tudni, hogy ennek a fajta hirdetésirányításnak a Heti Válasz nem a nyertese, hanem a vesztese volt” – nyilatkozta Hargitai Miklós.

A Heti Választ a politikai ellenszél mellett a nyomtatott lappiac általános válsága is sújtotta: a 2008-as 25 ezres példányszám tíz év alatt kevesebb mint a felére, 10 ezerre zuhant. Igaz, még ezzel is piacvezető volt a konzervatív hetilapok között.

„Az egyik legnagyobb hirdető maga az állam. A Magyar Lapkiadók Egyesülete részéről próbáljuk azt a nemzetközi tendenciát erősíteni, hogy mért, hitelesített, auditált, tehát példányszámokat igazoló lapokban történjenek hirdetések, hiszen ez biztosítja a hatékony hirdetést és ne szimplán, ne pusztán politikai színezettség alapján” – mondja Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke.

A Heti Válasz szerkesztősége egyelőre együtt marad: a lap a jövő héttől elektronikus formában lesz elérhető a Digitalstand.hu oldalon. A legfeljebb három hónapos csődeljárás alatt pedig tovább próbálnak befektetőt keresni a lapra.