"Igazi példakép volt az olimpikonok számára, pláne ha hozzávesszük a tragikus sorsát és azokat a kihívásokat, amelyeket folyamatosan le kellett győznie, a náci üldöztetéstől kezdve a második világháborús szovjet megszállás idején átélt megpróbáltatásain keresztül. És ő soha nem adta fel, képes volt az olimpiai álmai után menni addig, amíg ezek valóra nem váltak. Igazi remekbe szabott példaképe volt egy bajnoknak, egy olimpiai bajnoknak. Ez az, amiért most az egész olimpiai család gyászolja ezt a hatalmas veszteséget" - mondta Csisztu Zsuzsának, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) alelnökének nyilatkozva a NOB vezetője, aki kiemelte Keleti Ágnes kivételes elkötelezettségét, ami "azt üzente nekünk, hogy minden kihívás ellenére sosem szabad feladni".
Thomas Bach felidézte, hogy a magyar tornásznő már 1940-ben indulhatott volna olimpián, majd 1944-ben is, de a háború miatt nem rendezték meg a játékokat, majd jött az üldöztetés, a bujkálás, 1948-ban pedig megsérült. Így további négy évnyi elkötelezettség kellett a folytatáshoz, "ez pedig valóban hihetetlen és egyedi erőfeszítésnek tűnik az olimpiai álmokért". A MOB-elnök emlékeztetett arra is, hogy amikor Keleti Ágnes kiemelkedően szerepelt a melbourne-i játékokon 1956-ban, már 35 éves volt, így ő a legidősebb tornász, aki aranyérmet nyert olimpián. Később pedig nagyon sikeres volt edzőként és tanárkét is, így "talán a fél világ tanulhatott tőle".
"Tiszteletre méltó és optimista volt, mindig előre tekintett és törődött másokkal. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak az olimpiai érmei miatt marad meg az emberek tudatában, hanem a személyisége is sokakban mély nyomot hagyott. Azok pedig, akik végigkövették az életét, nagy tisztelettel fognak mesélni róla a következő generáció tagjainak" - hangsúlyozta a MOB médiabizottsága elnökének adott nyilatkozatában Thomas Bach.
MTI
