„Pisont István, a legnagyobb király” – zúgott Kispesten több ezer torokból a 80-as, 90-es években. A Fradi-pályán azonban többnyire csak rasszista megjegyzésekkel illették a 31-szeres válogatott labdarúgót. Az egykori játékos szerint a roma fiataloknak ma sem könnyebb, nehéz a tehetségkutató programokba bekerülni, és a beilleszkedésük sem zökkenőmentes. A korosztályos utánpótlással foglalkozó szakedző ennek ellenére fontos kitörési pontnak tartja a labdarúgást a cigány fiatalok körében.
„Amikor egy kisfiú felnő, nagyon sok szorgalomra, kitartásra és szenvedélyességre, a sport, a futball iránti szenvedélyességre van szükség. Hogy aztán hova cseperedik, a társadalom biztosít-e a számára olyan közeget, ami a kibontakozását, a tehetség gondozását tudja táplálni, az egy nagyon fontos kérdés, és ez a mi felelősségünk” – fogalmazott a Stoppernek Pisont István.
A futballal ellentétben az atlétika nem vonzó a cigány származású fiatalok számára. Ezen változtatna Gyulai Miklós szövetség elnök is, aki szerint számos tehetséges gyereket lehetne találni a roma gyerekek között. „Magam is jó néhányszor elmondtam, és szorgalmaztam, hogy miért nem próbálunk meg ebbe az irányba nyitni. Hiszen, ha például a fekete sportolókat nézzük, az Egyesült Államokban ez egy kiemelkedési lehetőség. Biztos vagyok benne, hogy amikor én azt mondtam, hogy genetika, akkor a fizikális képesség meglenne. Gyors rostú, gyors lábú, kitartó gyerekeket biztos, hogy találnánk” – véli a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke.
Gyulai Miklós kiváló integrációs sportágnak tartja az atlétikát, úgy véli, az iskola mellett az öltözői légkör is segítheti a nehezen kezelhető gyerekek beilleszkedését.
