– Reggel úgy készült, hogy mind a hat asszóját megnyeri, és simán felkerül a 64-es főtáblára?
– Igazából abban bíztam, hogy ötöt, vagy legalább négyet nyerek. Heten voltunk a csoportban, és a világranglistás helyezések alapján szerintem én a harmadik-negyedik legjobb lehettem. Ebben a csoportban volt a londoni egyéni olimpiai bajnok ukrán Semjakina is, aki az egyik legjobb vívó a világon, nem gondoltam volna, hogy ellene is van esélyem, de 5-3-ra megvertem.
– Mennyire izgult a világbajnokság előtt?
– A múlt héten egyáltalán nem, de tegnap este már nagyon, és ma reggel is, amikor melegítettünk. De utána elmentem sétálni egyet, és az megnyugtatott. A szállodánkban Nagy Kinga a szobatársam, megjegyzem, nagyon jó szobatárs, ő este elég korán elaludt, én nem tudtam, akkor is srtesszeltem, és a tévében a vizes vb-ről műugrást néztem, hogy eltereljem a gondolataimat a vívó-vb-ről.
– Hat éve is Budapesten, ugyancsak a BOK-csarnokban rendezték a vívó-vb-t. Akkor is itt volt?
– Igen, önkéntes voltam a zászlóvivőknél, én vittem az azerbajdzsáni zászlót. És arra gondoltam, hogy milyen „király” lenne egyszer majd a páston lenni egy vb-n. Hát, most minden nagyon „király”!
– Csütörtökön jön a folytatás a 64-es táblán, ott mi lesz a cél?
– Hú, ebbe még nem is gondolok bele. Egyelőre babonából azt sem szeretném tudni, hogy ott kivel kell vívnom. De természetesen szeretnék minél tovább jutni.
