A rövid ünnepségen Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Emlékév Testület elnöke felidézte, hogy az 1926. február 4-én született Grosics Gyula először a Dorog labdarúgója volt, majd 1950-ben lett a Bp. Honvéd játékosa, s a legnagyobb sikereit ezután érte el. Emlékeztetett rá, hogy a kapus tagja volt az 1952-ben Helsinkiben olimpiai aranyérmes magyar válogatottnak, 1953 novemberében védett az évszázad mérkőzésén, az angolok elleni 6–3-as diadal során, valamint az 1954-es berni világbajnoki döntőben, amelyet 3–2-re az NSZK csapata nyert meg.
Lomnici Zoltán kiemelte, hogy a sötét meze miatt Fekete Párducnak nevezett Grosics szerepelt az 1958-as és az 1962-es világbajnokságon is, s összesen 86-szor húzhatta magára a válogatott mezét.
„Igazi szívember volt, aki nagyon szerette az embereket és a hazáját. Szembeszállt a kommunista rezsimmel, ezért politikai nézetei miatt üldözték” – hangsúlyozta az Aranycsapat Emlékév Testület elnöke, aki szerint a 2014-ben elhunyt Grosics egyik híres mondása volt, hogy „nem a nézőknek kell megtisztelve érezniük magukat, amiért láthatják őket a pályán, hanem nekik, játékosoknak megtiszteltetés, hogy az országot képviselhetik a világban”.
Lomnici hozzátette: az Aranycsapat Emlékévet a kormány nevében Szabó Tünde sportért felelős államtitkár Puskás Ferenc születésének 90. évfordulóján, 2017 áprilisában hirdette meg, s az ünnepségsorozat keretében kupák, ankétok, beszélgetések keretében ápolják az Aranycsapat emlékét, valamint megemlékeznek a csapattagok születésének és elhalálozásának kerek évfordulóiról is. Amint a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke elmondta, az emlékév az Új Puskás Ferenc Stadion avatásáig tart, amelyre várhatóan idén novemberben kerül sor.
Az Aranycsapat utolsó előttiként távozott tagjának sírjánál lánya, Grosics Edina, Lomnici Zoltán, valamint a kapust az utolsó éveiben ápoló Pénzes István professzor helyezték el a megemlékezés koszorúit.
