Fotó: MTI/Kovács Attila
A szervezet beszámolója szerint először a Budapesten zajló 15. Maccabi Európa Játékok alkalmából a sportág első magyar olimpiai aranyérmese (1908, London), Weisz Richárd és a hazai szabadfogású iskola megteremtője, az 1936-ban Berlinben győztes Kárpáti Károly új síremlékeinek felavatására került sor a Kozma utcai izraelita temetőben. Az eseményen jelen volt többek között Németh Szilárd, az MBSZ elnöke, Deutsch Tamás, az MTK és a Maccabi Európa Játékok védnöki testületének elnöke, a MOB alelnöke, Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Szakács István, a Nemzeti Örökség Intézete igazgatója, Győr Béla, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára, valamint a sportág számos kiválósága, például Varga János olimpiai, világ- és Európa-bajnok, a Nemzet Sportolója.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Beszédében Németh Szilárd részletesen bemutatta és méltatta mindkét zsidó származású legendás sportembert. „A sportág legnagyobbjai közé tartoztak, akiknek a szellemisége, öröksége ma is meghatározó. Ha alázattal viseltetsz a birkózás iránt, elismert bajnok leszel - ez a mottó szerepelt e fennkölt esemény meghívóján, s kijelenhetjük, Weisz Richárd és Kárpáti Károly alázata, elhivatottsága, sport- és birkózásszeretete, no meg szakmai tudása révén valóban a leginkább elismert bajnokaink közé emelkedett” - mondta, majd megköszönte az MTK vezetésének, hogy kezdeményezésüket felkarolva társukul szegődött két zsidó származású honfitárs, példakép síremlékének felújításakor.
Weisz Richárd budapesti lakásán alapították újjá az MTK-t 1945 februárjában, Kárpáti Károly pedig versenyzői pályafutása után évtizedeken át edzőként, sportvezetőként, szakkönyvíróként öregbítette a magyar birkózás hírnevét. A beszéd után Németh Szilárd és Deutsch Tamás leleplezték az új síremlékeket, majd mindenki elhelyezhette rajtuk az emlékezés köveit.
Halálának 50. évfordulóján emlékeztek meg Lőrincz Mártonról
Ezt követően, már a Farkasréti temetőben a szintén 1936-os ötkarikás győztes Lőrincz Márton halálának 50. évfordulójára rendezett megemlékezés zajlott az Olimpiai Bajnokok Falánál. A Keresztes Lajos utáni második székely olimpiai bajnok, az 1969-ben Buenos Airesben elhunyt Lőrincz Korondon született, ezért az eseményt megtisztelte jelenlétével a község alpolgármestere, Ravasz Ferenc és a község menedzsere, Vágási Albert, valamint Kállay Kristóf, a MAC elnöke.
Németh Szilárd itteni beszédében a bajnok pályafutásának méltatása mellett leszögezte: „Lőrincz Mártont meg nem alkuvó, nyughatatlan természete, szívós kitartása mindig új kihívások felé hajtotta, és emberfeletti teljesítményekre sarkallta - a sportban és a mindennapi életben egyaránt. A berlini olimpián sok magyar sportolóhoz hasonlóan, emberi tartásból és hazafiságból is jelesre vizsgázott, és példát adott a jövő generációjának. Több vendégsportoló is náci karlendítéssel hallgatta még a saját nemzeti himnuszát is, de Lőrincz erre nem volt hajlandó.” fogalmazott a MBSZ elnöke.
