Az egyik hazai labor a Duna minőségét vizsgálta a közelmúltban. Köbméterenként 50 részecske mikroműnyagot találtak.
„Vannak olyan mikroműanyagok, melyeket eleve ilyen kis méretűre gyártanak, ezeket alkalmazzák például kozmetikumokban” – magyarázta a Wessling Hungary Kft. környezetanalitikai üzletág projektkoordinációs menedzsere. Nemzetközi kutatások is igazolták, hogy egyre nagyobb mennyiségben van jelen vizeinkben az ilyen típusú szennyezőanyag, amely élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázatot is jelent.
„Főleg a megelőzési oldalról kellene megközelítenünk a problémát. Hiszen a kis mérettartomány miatt elképzelhető az, hogy erre műszaki megoldás jelenleg nem, vagy kevéssé jól alkalmazható lenne, a jelenlegi technológiai fejlesztés mellett. Mindenképpen a megelőzésre kell fókuszálni” – hangsúlyozta hozzá Bordós Gábor.
A vizek állapotának javítása érdekében európai szintű kampány is indult. A WWF és partnerei által indított kezdeményezés célja, hogy az Európai Bizottság a felülvizsgálat során megtartsa a víz keretirányelvet, amely Európa vizeinek védelmét és állapotuk aktív javítását írja elő.
„A vízkeret irányelv átfogóan nézi igazából a vizeink állapotát, és az intézkedések nagy része, amelyet ez előirányoz, tényleg azt célozza, hogy összességében a vizek és a vizes élőhelyek jobb állapotba kerüljenek. Vannak természetesen Európa szerte jó példák is, de mindazonáltal azt látjuk, hogy leginkább, legnagyobb részben sokkal inkább a kivételeket és a kibúvókat keressük, ez igaz az Európai Unió tagállamaira” – hívta fel a figyelmet Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
A WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a kontinensen csupán a vizek 40 százaláka egészséges.
