Káosz Saint-Denis-ben! Elképesztő események zajlottak a Bajnokok Ligája-döntő (amely, ugyebár, Szentpéterváron lett volna, de a háború miatt Saint-Denis-ben rendezték) előtt, így csaknem negyven perc késéssel kezdődött. Az eredeti, kilenc órára kiírt kezdőrúgás előtt tizenöt perccel a Stade de France hangosbemondóján mindezt a szurkolók késésével indokolták.
Valljuk be, ilyen horderejű találkozónál ez igen furcsa indok... Az jól kivehető volt, hogy a liverpooli szektor foghíjas, míg a Real Madrid-szurkolók hangos füttyszóval fogadták a hírt. Közben pedig folyamatosan jöttek az információk, amelyek szerint nem feltétlenül a drukkerek, hanem súlyos szervezési gondok miatt történt a csúszás
Állítólag az egyik beengedő kapu el is romlott, miközben olyan felvételt is láttunk, amelyen néhányan átmásznak a kerítésen és a lelátók felé szaladnak. Tumultuózus jelenetek alakultak ki, a rendőrség könnygázt is bevetett, amelyből a Liverpoolt erősítő Joël Matip testvérének, Marvinnak és családjának is jutott, no meg sok, vélhetően vétlen, békésen álldogáló szurkolónak, köztük több gyereknek. Talán érthető, hogy akadtak olyanok, akik ekkor inkább feladták és meg sem próbáltak bejutni. Az AP tudósítója szerint az UEFA egyik képviselőjének is közbe kellett lépnie, amikor a biztonságiak a történteket filmező stábokat zaklatták.
A kezdés pedig egyre csúszott, a csapatok ismét kijöttek melegíteni, ami szintén nem optimális helyzet. Ezt követően szürreálisan hatott a bőven kilenc óra után induló meccsfelvezető show, de végre csak elkezdődött a mérkőzés is.
A két edző egyébként nem húzott meglepőt, Jürgen Klopp (aki a döntő előtt azt mondta, ha ilyenkor kezdene el kísérletezni, azt hinnék, tart a Realtól) a korábban sérüléssel bajlódó Fabinhóra és Thiago Alcántarára is számíthatott. Az sem volt különösebben szokatlan, hogy a Liverpool mutatkozott kezdeményezőbbnek, s az angolok félelmetes támadósora miatt arra lehetett számítani, hogy a Real nem védekezik majd magasan, ezzel is próbálva ellensúlyozni a Liverpool sebességét és intenzitását.
Ettől függetlenül az első nagy helyzetre a tizenötödik percig kellett várni, ekkor az egyébként többször labdát veszítő Mohamed Szalah közeli lövését bravúrral védte Thibaut Courtois. Az egyiptomi csatár nagyon aktív volt, mi is említettük, hogy fogadkozott, visszavágna a madridiaknak a 2018-as döntős vereségért, amikor Sergio Ramos „válldobása” után sérülten kellett elhagynia a pályát.
A Liverpool fölénye ellenére feszült hangulat uralkodott, a spanyolok többször bizonyították ebben az idényben, hogy az még nem jelent semmit, ha a mezőnyjátékot (vagy éppen a gólokat) tekintve hátrányban vannak. Márpedig a félidő végéhez közeledve (ekkor már túl voltunk Sadio Mané kapufáján) mintha egyre nőtt volna a spanyolok önbizalma, voltak olyan periódusok, amikor hosszabban tudták járatni a labdát, de az első játékrészben senki sem talált be. Pontosabban Karim Benzema igen, ám végül hosszú videobírós vizsgálat után les miatt nem adták meg a gólt.
A fordulást követően is inkább a Liverpool tűnt kezdeményezőbbnek, főleg a széleken játszó Mohamed Szalahot és Luis Díazt próbálták megjátszani, ez többször is sikerült, csak éppen nagyobb helyzet nélkül. A madridi védők mindig jó ütemben avatkoztak közbe, Thibaut Courtois is remekelt, közben a liverpooli hátvédsor is sokat tett azért, hogy a kósza Real-kontráknak se legyen eredményük.
Legalábbis egy rövid ideig.
Az 59. percben Federico Valverde passzából a magára hagyott Vinícius Júnior a spanyoloknak szerzett vezetést. Sokan azt jósolták, a brazil szélső és Trent Alexander-Arnold párharca döntő lehet, és úgy tűnt, az angol védő nem figyelt eléggé „előrelopakodó” ellenfelére.
Jürgen Kloppnak erre már lépnie kellett és Luís Diaz helyére beküldte Diogo Jotát, majd Thiago Alcántarát és Jordan Hendersont Naby Keita, illetve Roberto Firmino váltotta. Ezzel elviekben még támadóbb lett az angolok játéka és jobban be is szorították a spanyolokat a kapujuk elé.
Betalálniuk azonban nem sikerült, ebben pedig a valóban ihletett formában védő Thibaut Courtois-nak is nagy szerepe volt. A belga pályafutása első Bajnokok Ligája-győzelmét aratta, míg a Real Madrid tizennegyedik alkalommal diadalmaskodott az első számú európai kupában.
Persze ne feledkezzünk meg Carlo Ancelottiról sem, aki edzőként már négyszeres győztes – ennyiszer egyetlen másik szakember sem nyerte el a trófeát.
Nemzeti Sport
