Meghátrált a katalán kormány, nem jelentették be a függetlenséget
2017. október 10., kedd 19:59, frissítve: kedd 22:51
A várakozásokkal ellentétben nem jelentette be Katalónia függetlenségét Carles Puigdemont katalán elnök. Katalán nyelven mondott beszédében úgy fogalmazott, a választók akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. „Azért vagyok itt, hogy elmagyarázzam a népszavazás következményeit. Történelmi pillanatban vagyunk, ami nemcsak az országunkról szól. Nem fogok fenyegetőzni, ez nagyon jelentős pillanat. Nem kell, hogy mi is szítsuk az erőszakot. Azokhoz is szólok, akik részt vettek a népszavazáson, és azokhoz is, akik a függetlenség ellen tüntettek” – mondta a tartomány vezetője. Elmondása szerint követni kell a demokrácia békés útjait, és párbeszéddel megoldani a helyzetet. A megállapodásig a függetlenség kihirdetését felfüggesztik.
Kasztíliai spanyol nyelvre váltva azt üzente az ország többi lakójának, hogy a katalánok is normális emberek, akik nyitottak a párbeszédre, hiszen nem a demokrácia ellen harcolnak.
Az elnök beszédében elítélte a rendőri erőszakot a függetlenségi népszavazás napján. Szerinte a spanyol kormány ezzel pánikot, félelmet akart kelteni, azzal a szándékkal, hogy az emberek otthon maradjanak, azonban több mint kétmillióan így is elmentek szavazni.
Okosan oldották meg
A Hír TV-nek nyilatkozó nemzetközi jogász, Lattmann Tamás szerint a katalán elnök példás módon oldotta meg a helyzetet. Hozzátette: a nemzetközi jog az egyoldalú autonómia-kihirdetés esetén Spanyolország oldalán állt volna.
„A nemzetközi jog az ilyen ügyekben – ezt érdemes leszögezni, és elnézést a csúnya kifejezésért – béna kacsa, mert ez nem nemzetközi jogi kérdés. Hogyha az állam létrejön, akkor a nemzetközi jog kritériumai alapján tudjuk mérlegelni, de mivel egy másik állam szuverenitásának az egyértelműen jogellenes megtörésével történik, a nemzetközi jog egyértelműen nem támogatná ezt a fajta elszakadást” – mondta a szakértő.
A madridi parlament szerdán ülésezik, a spanyol miniszterelnök ott jelenti be a kormány válaszlépését.
Kézzelfogható függetlenség
Katalónia függetlenségének lehetősége csaknem egy hónapja vált kézzelfoghatóvá, amikor a tartomány parlamentje elfogadta a népszavazásról szóló törvényt. Ez tette lehetővé, hogy október elsején megtartsák a referendumot, valamint ez hatalmazta fel a parlamentet arra is, hogy a szavazás után kikiálthassa az elszakadást.
A referendumot Madrid alkotmányellenesnek nyilvánította és betiltotta, a helyszínre vezényelt spanyol rendőri erők pedig több választóhelyiségben is erőszakkal akadályozták meg a szavazást. Az elszakadást ellenzők végül távolmaradásukkal tüntettek, így történhetett, hogy 43 százalékos részvételi arány mellett több mint 90 százaléknyian a függetlenségre szavaztak.
Az eredmény kihirdetése után a madridi kormány és a spanyol király is úgy nyilatkozott: Spanyolországot egységesnek tekintik, és nem fogadják el a referendum eredményét. Szintén a spanyol egységet tartja alapnak Németország, Franciaország és az Európai Unió többi országa is, az egységes uniós vezetés pedig spanyol belügynek nevezte a politikai helyzetet, és szintén nem támogatta Katalónia függetlenségét.
A madridi parlament szerdán ülésezik, ott a miniszterelnök bejelenti majd a kormány válaszlépését. A lehetőségek között van az alkotmány 155-ös cikkelyének életbelépése, azaz hogy Madrid elveszi Katalónia összes autonóm jogát. A parlamentben az egységpártiak vannak többen, a legnagyobb ellenzéki erő, a szocialisták is támogatják a kormányt az egység megtartásában.
