Felnyomta a kormányt a DK-s képviselő, Brüsszelben is téma a civilek vegzálása

Nyílt levélben fordult a Demokratikus Koalíció egyik európai parlamenti képviselője a uniós intézmények vezetőihez a civil szervezetek ügyében. Niedermüller Péter emlékeztetett arra, hogy Magyarországon nem ez az első eset, amikor összehangolt támadást indít a kormány a tőlük független szervezetek ellen. Hozzátette, amikor tömegek veszítik el bizalmukat az EU-ban és egyre nagyobb teret hódítanak a szélsőségesek, akkor közösen kell kiállni az olyan alapvető értékek mellett, mint például a társadalmi nyilvánosság.

„Magyarország még mindig az Európai Unió egyik tagállama, az Európai Unió meghatározott értékekre és normákra épül, ezek az intézkedések ezeket szisztematikusan, rendszeresen és sorozatosan megsértik. Ezért azt gondolom, hogy nekem mint európai parlamenti képviselőnek alapvető feladatom, hogy az Európai Bizottság vezetőinek és az Európai Parlament vezetőinek figyelmét felhívjam arra, hogy az Európai Unión belül van egy tagállami kormány – más tagállami kormányok esetében is ez történik, például Lengyelország esetében –, akik lábbal tiporják ezeket az értékeket” – mondta Niedermüller Péter.

Az egyik osztrák képviselő szerint a civil szervezetek kritikáival két dolgot lehet tenni: ha jogosak, meg kell fontolni azokat, ha nem, pedig tovább kell lépni. Civilek nélkül azonban nincs demokrácia. „Őrület, hogy arról beszélünk, hogy el kell törölni a nem kormányzati szervezeteket. Hallottam és olvastam azokat a híreket, hogy a kormánnyal szemben kritikus civil szervezeteket fel akarják számolni, bár őszintén szólva éppen ez az, ami szükséges a demokrácia működéséhez. Ha nincs kritika akár a sajtó, akár a civilek részéről, akkor ott nem létezhet a demokrácia” – vélekedett Birgit Sippel.

A szociáldemokrata politikus hozzátette: az Európai Parlament már hozzálátott egy új jogszabály megalkotásához, amely a jogállamiság működését ellenőrzi majd minden tagállamban.

Brüsszelben most mindenki arra vár, hogy a tervezett jogszabály pontos szövege nyilvánosságra kerüljön. Ha ez megvan, akkor az Európai Parlamentben először az emberi jogi bizottság fog foglalkozni ezzel a kérdéssel. Ezt követően pedig, hogyha ehhez megvan a kellő támogatottság, akkor az Európai Parlament plenáris ülése elé kerülhet a magyar kormány és a civil szervezetek ügye.