Amerika kilépése ellenére is él az iráni atommegállapodás
Hír TV
2018. május 9., szerda 15:14, frissítve: szerda 18:55
A legmagasabb készültségben járőröznek a libanoni–izraeli határon. Az iráni atomegyezmény felmondása miatt itt is feszült a helyzet. Libanon déli részén a Hezbollah az úr. Az Egyesült Államok pedig terrorszervezetként tartja nyilván az Irán által finanszírozott félkatonai szervezetet. Izraelnek elemi érdeke, hogy Iránnal együtt a Hezbollah is gyengüljön.
A Golán fennsík egy másik potenciális gócpont. Az izraeli–szíriai közötti vitatott területen is lehetnek villongások az iráni atomegyezmény miatt. Az izraeli hadsereg is készültségben van, miután elismerték, hogy kedd éjszaka légicsapást mértek egy Damaszkusz közeli iráni katonai támaszpont ellen.
„Ha nem csinálunk semmit, akkor rövid időn belül veszélyes fegyverekhez juthat egy olyan ország, amely terrorszervezeteket támogat” – a többi közt ezzel is magyarázta Donald Trump, hogy Amerika egyoldalúan kilép a 3 éve kötött nemzetközi atomegyezményből.
Az elnök arra is hivatkozott, hogy az izraeli titkosszolgálatnak bizonyítékai vannak arra, hogy Irán titokban olyan rakétákat fejleszt, amelyekkel atomtöltetet képesek célba juttatni. Közben a gazdasági szankciók feloldása miatt jelentősen növelni tudta a katonai kiadásait és síita milíciákat is tudott támogat szerte a közel keleten.
„Ez a borzalmas egyezmény pénzügyileg segítette az iráni rezsimet, több milliárd dollár készpénzhez is jutottak” – érvelt az amerikai elnök.
A gazdasági szankciók feloldása miatt Irán valóban ki tudott lépni az olajpiacra, és a külföldön befagyasztott számláihoz is hozzáfért. Az újabb amerikai szankciók nehéz helyzetbe hozhatják a perzsa államot, de az iráni elnök már jelezte, hogy Washington nélkül is fenntartaná a nemzetközi egyezményt a többi partnerrel.
„Azt javasolják, hogy folytassuk a nukleáris együttműködést Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal, de én nem bízom ezekben az országokban” – mondta Ali Khamanei Irán legfőbb vallási vezetője. Az iráni parlamentben a szélsőségesek pedig amerikai zászlókat is égettek.
A nemzetközi egyezményben részt vevő országok egyelőre tárgyalásokat kezdeményeztek arról, hogy hogyan tudják fenntartani az atomegyezményt Iránnal.
Megerősödhetnek a szélsőségesek
Európa harapófogóban
Nem okoz hiányt a nemzetközi olajpiacon az iráni szankciók visszaállítása, szakértők szerint a kieső termelést Szaúd-Arábia pótolja. A hordónkénti ár viszont rövid távon tovább emelkedhet. Az iráni büntetőintézkedésekkel az európai kormányok is több százmillió dollár értékű beruházást veszíthetnek, ezért a német és francia kormány még próbálja megmenteni az atomalkut.
Iránban a világ olajtermelésének 5 százalékát adja. A nemzetközi atomalku legnagyobb nyeresége az volt Iránnak, hogy olajukat eladhatták Nyugatra. Az embargó feloldása óta az európai befektetők is megjelentek: Iránban 500 milliárd dollár értékű külföldi beruházás indult. Donald Trump ennek most véget vetett. A valódi amerikai csapás nem is Irán szankcionálása, hanem hogy büntetésre számíthatnak az európai cégek is, ha üzletelnek Iránnal.
„Az olajtermelés csak az egyik kérdés, hiszen a most kieső kapacitást Szaúd-Arábia könnyedén kipótolja. Az európai és német cégek számára inkább az a fontos, hogy a szankciók miatt ezentúl választaniuk kell, hogy Iránnal, vagy Amerikával üzletelnek. Ez biztos sok iráni befektetés végét jelenti” – jósolja egy német közgazdász.
Donald Trump február óta többször tényként beszélt arról, hogy fel fogja mondani az atomalkut. Az olajár azóta folyamatosan emelkedett, május elejére már elérte az iráni embargó feloldása előtti, 70-75 dolláros szintet. A Hír TV-nek nyilatkozó szakértő szerint további emelkedés jöhet. Magyarországon 400 forint emelkedhetnek az üzemanyagárak.
„A piac már eddig is egy szűkülő állapotban volt, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 3 év növekvő kereslete, illetve az OPEC-megállapodás miatt tartósan emelkedő pályán van az olajár, most ezek a Trump által bevezetett szankciók valószínűleg újabb lendületet adnak az olajnak” – fejtette ki az Erste befektetési Zrt. elemzője.
Az olaj mellett a legnagyobb kiesést a repülőgépgyártók szenvedik el. A Boeing és az Airbus is több száz darabos megrendelést kell, hogy visszamondjon. Az európai kormányok egyébként se támogatták az iráni atomalku felmondását, de most a saját veszteségük csökkentése érdekében is próbálják megmenteni az alkut.
„Nem, a megállapodás nem halott. A megállapodás továbbra is érvényes. Egyhangúlag elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsa, életben van és folytatni fogjuk” – közölte Jean-Yves Le Drian, francia külügyminiszter.
Irán ellen 2012 és 2015 között voltak érvényben nemzetközi gazdasági szankciók, az ország GDP-je akkor majdnem 20 százalékkal csökkent.
