Trump szerint Irán hazudott, az USA kilép az atomegyezményből

A kétezres évek elején Irán középső részén, az iszfaháni atomenergia-központ készült a dúsított urán, amit az iráni tudósok atomfegyverben tudtak volna használni. Ezeket a fejlesztéseket zárta le a 2015-ös nemzetközi atomalku. Irán leállította a katonai atomprogramot és beengedte a nemzetközi megfigyelőket az országba.

Donald Trump a kampány óta mondja, hogy a 3 évvel ezelőtti egy rossz alku, mert csak az atomfegyver fejlesztését tiltja, a bomba célba juttatásához szükséges rakéták fejlesztését nem, és ezeket gyártja is Irán. A francia elnök április végén győzködte Trumpot, hogy ne mondja fel a megállapodást, mert azzal térdre kényszeríthetik az iráni gazdaságot és az európai befektetőket. Az amerikai elnök végül nem hallgatott rá.

„A jelenlegi szerződés mellett rövid időn belül Irán, a terrorizmus állami szintű támogatója, szert tehet egy atomfegyverre. Ezért bejelentem, hogy az Egyesült Államok kivonul az iráni atomalkuból. Perceken belül aláírok egy elnöki rendeletet, ami a legmagasabb szintű gazdasági szankciókat lépteti életbe az iráni rezsim ellen. Bármelyik ország a világon, ami segít Iránnak az atomprogramjában, hasonló büntetőintézkedésekre számíthat ezek után” – jelentette ki Trump.

A Hír TV külpolitikai szerkesztője elemezte a helyzetet:

Az iráni bankokra és hadiipari cégekre eddig is vonatkoztak a nemzetközi megállapodástól függetlenül amerikai szankciók. Ezeket egészítik ki az új büntetőintézkedések.

„Amerika hamarosan megtapasztalja azt a történelmi fájdalmat, amit a szerződés felmondása okoz majd számukra” – fenyegetőzött Hassan Rouhani, iráni elnök.

Az Irán elleni amerikai vádak között van az is, hogy a perzsa ország több regionális háborúban aktív. Jemenben a lázadókat támogatják, Szíriában az Asszad-rezsimet, Libanonban a Hezbollah terrorszervezetet, és a tálibokat is pénzelik.

„Irán nem jelent közvetlen veszélyt Amerikára. Washingtonban inkább azt remélik, hogy pénzt lehet keresni a háborús hangulattal. A fegyvergyártás évente több százmilliárd dolláros iparág. És ha a háborús szembenállás fokozódik, akkor Oroszország is adhat el, például vadászgépeket Iránnak” – vázolta a háborús forgatókönyvet egy orosz szakértő.

A hatoldalú egyezmény amerikai felmondása nem feltétlenül jelenti az iráni atomalku végét. A többi aláíró, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Kína és maga az iráni vezetés is ellenzi a szerződés felbontását.

„Utasítottam a külügyminisztériumot, hogy a következő hetekben folytassák le a szükséges egyeztetéseket az európai partnerekkel, valamint Oroszországgal és Kínával. Ha azt látjuk, hogy együtt tudunk működni ezekkel az országokkal az egyezményben vállalt kötelezettségek mentén, az iráni nép javára, akkor maradunk az egyezményben, az Egyesült Államok törekvései ellenére” – jelentette ki Hassan Rouhani.

Donald Trump döntését gyakorlatilag a teljes nemzetközi közösség csalódottan fogadta, csupán Izrael és Szaúd-Arábia üdvözölte a lépést. Ezek az országok az Egyesült Államok legfontosabb közel-keleti szövetségesei, egyben Irán legnagyobb ellenségei a régióban.

Térdre kényszerítik

A Hír TV-nek nyilatkozó szakértő szerint Iránt rövid távon újra térdre kényszeríthetik az amerikai gazdasági szankciók, mert ezek már 2015 előtt is hatékonyak voltak a perzsa állam ellen. Csicsmann László elmondta: Iránnak és az európai partnereinek most a szerződés újratárgyalása az érdekük.

„Irán gazdasági szempontból elég nehéz helyzetben van, hiszen amiről beszélünk, a bizonyos szankciók visszaállítása az Egyesült Államok részéről, elsősorban az olaj szektort és a bankokat érintik. Ezek gazdasági szempontból rövid távon érzékenyen fogják érinteni Iránt, különösen abból a szempontból, hogy a lakosságon belül óriási várakozások voltak a 2015-ben aláírt nukleáris megállapodás gazdasági következményeivel kapcsolatban. Ugyanakkor az amerikai szankciók visszahelyezése az európai vállalatoknak annyiban teremthet nehéz helyzetet, hogy őket is szankciók érhetik, amennyiben az iráni olajszektorral folytatják az együttműködést” – fejtette ki a Corvinus Egyetem docense.

Olajár-emelkedést hozhat az atomalku felmondása

Három és fél éves csúcsra ugrott a tőzsdéken az olajár, miután az amerikai elnök bejelentette, hogy felmondja az iráni atomalkut. Elemzők arra számítanak, hogy még tovább emelkedhet az olaj ára, az üzemanyagárak pedig meghaladják majd a négyszáz forintot.

„Az emelkedés tovább folytatódhat. A mostani iráni alku miatt akár újabb 5-10 dollárral is emelkedhet a kőolaj ára. A pontos hatást nagyon nehéz megbecsülni, ugyanis a szankciók várhatóan nulla és egymillió hordó közötti mértékben csökkenthetik a napi export mértékét Iránból” – mondta Pletser Tamás, a Erste befektetési Zrt. elemzője.