Az intézet felidézte: a 2010-es kormányváltás óta az ellenzéki oldalon rendszeresen elhangoznak olyan állítások, amelyek szerint a kormány gazdaságpolitikája elhibázott, az uniós forrásokat pedig vagy látványberuházásokra költik, vagy ellopják. Hozzáteszik: a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció, majd később a többi ellenzéki párt és ellenzéki városvezető erre hivatkozva már hónapok óta követeli, hogy ne a kormány döntsön az uniós források elköltéséről, az kerüljön önkormányzati hatáskörbe.
Az elemzés szerint a tényadatok mellett már számos nemzetközi szakember - például az Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatójának - álláspontja is cáfolja ezeket az állításokat, sőt, mára a korábban igen kritikus Angela Merkel német kancellár is elismeri a magyar kormány gazdaságpolitikáját.
Emlékeztettek: Angela Merkel tavaly augusztusban arról beszélt Sopronban, hogy Magyarország jól használja fel az uniós forrásokat, Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel történt hétfői, berlini találkozója alkalmából pedig "nagyon-nagyon pozitívnak" nevezte a magyar gazdaság fejlődését, valamint kiemelte azt is, hogy Magyarország az okos beruházások és gazdaságpolitika révén igen nehéz helyzetből indulva eljutott oda, hogy már nem a munkanélküliséggel kell küszködnie, hanem szakképzett munkaerőt kell találni a betöltendő állásokra.
Az elemzés kitér arra is, hogy Poul Thomsen, a IMF igazgatója sikersztoriként értékelte a magyar felzárkózást, ami szerinte leginkább Japán és Dél-Korea hatvanas-hetvenes évekbeli átmenetére hasonlít.
A XXI. Század Intézet megállapította: míg 2010 előtt, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok időszakában az uniós források ellenére is "elképesztő mértékben romlott" a magyar gazdaság teljesítménye, addig 2010 után, az Orbán-kormány szemléletváltást hajtott végre a gazdaságpolitikában és az uniós források szétosztásában is, a 2014-2020-as uniós ciklusban pedig már azt a célt tűzte ki, hogy a források nagyjából 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítsák.
Az elemzés kiemeli: az elmúlt években a magyar gazdaság növekedési pályára állt, az utóbbi időszakban rendre sikerült az európai uniós növekedési rangsor élmezőnyében végeznie a Magyarországnak. Ezzel párhuzamosan az államadósság GDP-hez viszonyított szintje a 2010-es közel 80 százalékról 70 százalék alá süllyedt, a fegyelmezett költségvetési politikának köszönhetően az államháztartás hiánya sem szaladt el egyik évben sem, emellett a fogyasztás folyamatosan nő, a munkanélküliség a rendszerváltás óta nem látott alacsony szinten van, miközben a foglalkoztatottság rekordmagas: a 2010-es 55 százalékról 70 százalék fölé nőtt a dolgozó emberek aránya - áll a dokumentumban.
MTI
