A 77 éves Bozizé 2003-ban államcsínnyel ragadta magához a hatalmat, majd tíz évvel később lázadók megbuktatták. Jelenleg a legnagyobb közép-afrikai lázadócsoportot vezetője. 2023 óta Bissau-Guineában él emigrációban.
A nemzetközi elfogatóparancsot február 27-én adták ki ellene - tudatta közleményben a bangui székhelyű, közép-afrikai és külföldi bírákból álló Különleges Büntetőbíróság (CPS), amelyet a Közép-afrikai Köztársaságban 2003 óta elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására és az elkövetők felelősségre vonására hoztak létre. Az egykori francia gyarmaton függetlenné válása óta egymást követik a polgárháborúk és a tekintélyelvű rendszerek.
A CPS bírái az elfogatóparancsot egy olyan nyomozás keretében adták ki, amely Francois Bozizé elnöki gárdája által 2003 februárja és 2013 márciusa között egy bossembéléi polgári börtönben, illetve egy katonai kiképzőtáborban elkövetett - feltételezett - emberiesség elleni bűncselekmények ügyében folyik.
A bírák arra a következtetésre jutottak, hogy Bozizé ellen a büntetőjogi felelősségre vonás alapjául szolgáló "súlyos és egybehangzó" bizonyítékok merültek fel.
Bozizé testőrségét, illetve más biztonsági szerveket is egyebek mellett emberöléssel, kínzással, emberek eltűntetésével, nemi erőszakkal és más embertelen cselekedetekkel gyanúsítják a CPS szerint, amely az Interpol közreműködésével kéri Bissau-Guineától a volt elnök kiadását.
Bozizé 2013-as megbuktatása után az afrikai ország történelmének egyik legvéresebb polgárháborúja robbant ki.
Bozizé 2020 végén egy új lázadószövetség, a Hazafias Szövetség a Változásért (CPC) élére állt, és Faustin Archange Touadéra elnök hatalmát fenyegette, amíg Moszkva a Wagner magán zsoldoshadsereg több száz fegyveresét nem küldte a bangui vezetés védelmére. Bozizé elmenekült az országból, előbb Csádba, majd 2023 márciusában Bissau-Guinéába.
2022. szeptember 22-én egy közép-afrikai bíróság életfogytig tartó kényszermunkára ítélte a CPC vezetőjeként elkövetett összeesküvés és lázadás vádjával.
Fotó: Getty Images