A politikus a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozott pénteken. Kijelentette, ha az amerikai csapatok kivonása rendezetlenül valósul meg, akkor hatalmi vákuum keletkezik, aminek következménye az erőszakos cselekmények további felerősödése lehet.
A legfőbb béketanács vezetője hangoztatta ugyanakkor, hogy az Egyesült Államoknak a tálib mozgalom képviselőivel a múlt héten Katar fővárosában, Dohában folytatott megbeszélésen számos kérdést tisztáztak ugyan, de egyik tárgyalófél sem vállalt konkrét kötelezettségeket. Daudzaj szerint a tálibok attól tartanak, ha az amerikai katonák kivonásának ütemterve nélkül tárgyalnának az afgán kormány képviselőivel, akkor az megbontaná a fegyelmet a tálib mozgalom parancsnokai és harcosai sorában. Felmerülhet ugyanis bennük, hogy miért is harcoltak ennyi éven át a tálibok, ha vezetőik most tárgyalásba kezdenek.
Korábban Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó különmegbízottja, aki az amerikai küldöttséget vezette Dohában, a The New York Times amerikai lapnak azt nyilatkozta, hogy Washington és a tálibok megegyeztek egy békemegállapodás elveiben. Ezek szerint a tálib harcosok nem fogják rejtegetni a terrorcsoportok tagjait Afganisztánban. Ez elvezethet az amerikai katonák kivonásához Afganisztánból, végső soron pedig a tűzszünethez és a tárgyalásokhoz a tálib mozgalom és az afgán központi kormány között.
Donald Trump amerikai elnök tavaly decemberben elrendelte mintegy hétezer amerikai katona fokozatos kivonását Afganisztánból. Az ázsiai országban jelenleg mintegy 14 ezer tagú amerikai kontingens szolgál, ennek ellenére a tálibok Afganisztán területének mintegy felét ellenőrzik.
