A vitában felszólaló képviselők egyöntetűen támadták a tervezett bányanyitást és a cianidos technológiát. Az Európai Bizottság (EB) képviselője azt mondta, hogy a bányanyitás engedélyezése tagállami hatáskör, az unió végrehajtó testülete annyit tehet, hogy megkérdezik a román kormánytól, megfelel-e a bánya az EU-s szabályoknak.
Az Európai Parlament három éve már elfogadott egy álláspontot, amely a cianidos technológia betiltására szólítja fel a bizottságot, ez azonban nem történt meg. A vita során a volt finn környezetvédelmi miniszter is a bányanyitás ellen szólt. „Végig arról beszélünk, hogy a legjobb technológiát alkalmazzuk, ami csak létezik, de valójában az egyetlen ok a cián használatára a költséghatékonyság és a pénz – fogalmazott Satu Hassi. – Nem vagyok az alternatív megoldások szakértője, de meg kell vizsgálni, hogy ezek az alternatívák biztonságosabbak-e, mint a ciántechnológia” – tette hozzá a zöldek képviselője.
Az egyik fideszes képviselő szerint ismét bebizonyosodott, hogy az Európai Bizottság nem az európaiakért, különösen nem a magyarokért dolgozik. Ezért továbbra is napirenden tartják a témát. „Sajnos szomorúan azt kell mondanom, hogy magyar polgárként nem először tapasztalom, hogy az Európai Bizottság semmibe veszi a polgárok érdekeit – mondta Bánki Erik. – Ennél sokkal kisebb fajsúlyú ügyekben korábban ezt láttuk, egy ilyen fajsúlyos kérdésben nem gondoltam, hogy ezt meg merik tenni. A gyanú árnyéka vetül rájuk ezek után, hogy ők maguk is érdekeltek ebben, hogy Verespatakon és sajnos még több helyen, például a Felvidéken is, ilyen cianidos bányák nyíljanak Európában, hiszen úgy tűnik, hogy az Európai Bizottságnak szüksége van az aranyra” – tette hozzá az európai parlamenti képviselő.
A verespataki bányát 2016-ban tervezik megnyitni, ahonnan 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt szeretnének kibányászni cianidos technológiával.
