Eligio Rojas újságíró szerdán részleteket tett közzé a törvényszéki orvos szakértők jelentéséből, amely szerint a halál súlyos agyödéma miatt állt be, amelyet több testtájék egyidejű sérülése, illetve akut légzési nehézség okozott,
Roció San Miguel, az Állampolgári Kontroll (CC) nevű emberi jogi szervezet elnöke szerint a kiszivárogtatott jelentés megerősíti, hogy Acosta Arévalót fogva tartása idején megkínozták. San Miguel szerint hivatalos az az értesülés, amely szerint a kapitányt halálra kínozták. A rhabdomyolysist zúzódás, kínzás, sérülés és elektrosokk válthatja ki.
Hétfőn a dél-amerikai ország főügyésze, Tarek Saab bejelentette, hogy vádat emeltek a katonai elhárítás két tagja ellen, akik "feltehetően felelősek" Rafael Acosta korvettkapitány haláláért.
Nicolás Maduro elnök kormánya a hét végén megerősítette az összeesküvés vádjával őrizetbe vett korvettkapitány június 29-i halálát, részletekkel azonban nem szolgált a halál okát illetően. Acosta felesége és jogvédő csoportok Acosta halálra kínzásával vádolják a Maduro-kormányzatot, és azzal, hogy nem hajlandó tisztázni a körülményeket.
Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa - aki két hete járt Venezuelában, hogy számon kérje a Maduro rendszere által elkövetett jogsértéseket - hétfőn kijelentette, hogy "megrázták azok az állítások, amelyek szerint az őrizetben elszenvedett kínzások okozhatták Acosta halálát".
A június 21-én fegyveresek által elhurcolt Acostát egy hétre rá katonai bíróság elé állították, de a tárgyalásra már kerekesszékben betolt tiszt olyan rossz állapotban volt, hogy beszélni is alig tudott. A venezuelai védelmi tárca vasárnapi rövid közleménye szerint Acosta a bíróság előtt elájult, mielőtt megkezdődhetett volna meghallgatása, s ezért a bíró a kórházba szállításáról rendelkezett. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa és az Acosta család egyik ügyvédje egyaránt úgy nyilatkozott, hogy Acosta haláláért nem elegendő két egyént vád alá helyezni, hanem magas szintű illetékeseket kell felelősségre vonni.
Maduro és elődje, Hugo Chávez hatalomra kerülése óta Venezuela súlyos gazdasági és politikai válságba süllyedt, amely miatt az elmúlt években milliók menekültek el az országból. A válság azután mérgesedett el, hogy bár a legutóbbi parlamenti választásokon elsöprő többséget szerzett az ellenzék, a hatalomhoz hű legfelsőbb bíróság megfosztotta jogköreitől a törvényhozást, Maduro pedig egy párhuzamos parlamentnek tekinthető alkotmányozó gyűlést létesített, amelynek megválasztását számos nemzetközi bírálat kísérte.
Maduro tavaly újabb elnöki mandátumot nyert el az ellenzék választási bojkottja ellenére. Az Egyesült Államok támogatta ellenzéknek pedig nem sikerült meggyőznie a hadsereget arról, hogy forduljon Maduro ellen, és távolítsa el őt a hatalomból.
MTI
