Várhelyi Olivér a bizottság 2024-es bővítési csomagjáról tartott eszmecserén hangsúlyozta, a bővítés a három legfontosabb európai politikai kérdés egyike. Az EU bővítése befektetés az unió hosszú távú békéjébe, biztonságába és jólétébe - mondta.
Szerinte az új bizottság megalakításakor ezért a portfólióért folyt talán a legnagyobb politikai vetélkedés, és a munka is akkorára nőtt, hogy az új bizottságban ezt a feladatot már két biztos fogja elvégezni.
Hozzátette, a mostanit megelőző bizottság nem tekintette a bővítést prioritásnak, ennek hatásait látni is lehetett: a bővítés ügye legalább tíz év hátrányt szenvedett. Ezt a hátrányt sikerült az elmúlt években ledolgozni - közölte.
A biztos elmondta, új bővítési módszertant dolgoztak ki, amely alapján mind a tagjelölt országok, mind a tagállamok tudják, mik az elvárások és mikor tekinthető a csatlakozási folyamat sikeresnek, mikor vehető fel a tagjelölt.
Igyekeztek megfelelni annak az egyértelmű kívánalomnak is - folytatta -, amely a tagállamok többségétől és az Európai Parlamenttől érkezett, hogy a jogállamiság, a demokrácia alapvető kérdéseit helyezzék a bővítési folyamat középpontjába.
Szólt arról is, hogy nem elég a politikai csatlakozási folyamatra fókuszálni, figyelmet kell fordítani a tényleges gazdasági és társadalmi konvergenciára is.
Ismertetése szerint 2019-ben - amikor a mostani bizottság átvette a stafétát - hét ország vett részt a bővítési folyamatban, jelenleg tíz vesz részt, akkor öt, ma pedig kilenc tagjelölt ország van.
Úgy összegzett: 2023-2024-ben nem csupán egy lendületben lévő, hanem egy egyre gyorsuló bővítési folyamatról lehet beszélni. Azt mondta, a következő Európai Bizottságnak "bővítési bizottságnak kell lennie", azon kell dolgoznia, hogy mandátuma végén új tagok tudjanak belépni az unióba, ehhez minden feltétel adott.
Várhelyi Olivér közölte, az EU soha nem látott migrációs kihívással szembesült, ezért rendkívül fontos volt a bizottságnak, hogy a migrációs együttműködés kellő figyelmet és forrásokat kapjon.
A Marokkóval, Tunéziával, Egyiptommal folytatott együttműködés eredményeként 2024-ben 61 százalékkal csökkent az illegális migránsok beáramlása - mutatott rá. Hozzátette, a migrációs stratégia új eleme, hogy meg kell kezdeni azon migránsok visszaküldését a származási országukba, akik nem jogosultak menedékjogra. 2024-ben Észak-Afrikából 23 ezer főt küldtek vissza uniós segítséggel származási országukba - közölte.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a magyar uniós elnökség prioritása a bővítés, amelynek hitelesnek, érdemeken alapulónak és kiszámíthatónak kell lennie. Minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk - fogalmazott.
Jelezte, a bővítés érdekében a magyar kormány is mindent megtett, kétoldalú tárgyalásokat folytattak és minden alkalommal elmondták, támogatják az érdemeken alapuló bővítést.
Hozzátette, az uniós elnökségi félév zárásaként nyugat-balkáni csúcsot is terveznek, és remélik, akkor újabb eredmények lesznek a bővítési folyamatban.
Az államtitkár szerint minden magyar ember büszke lehet Várhelyi Olivér elmúlt ötéves tevékenységére, és a biztost csak azért támadják, mert egy jobboldali magyar kormány jelölte a pozícióra.
Zsigmond Barna Pál szólt arról is, Magyarország a konnektivitásban hisz, a déli szomszédokkal fenntartott kapcsolatok az EU biztonsági, gazdasági, stratégiai, migrációs politikai érdekét szolgálják.
Kérdésre válaszolva Várhelyi Olivér azt mondta, a csatlakozási feltételek, a jogállamisági követelmények minden tagjelöltnek ugyanazok, és ezeket érvényesítette minden országban. Ukrajnára is ezek a feltételek vonatkoznak, akkor is, ha egy olyan országról van szó, amelyet támadnak és megpróbálnak elfoglalni - tette hozzá, jelezve, ha a feltételek teljesülnek, akkor az uniós tagállami kormányokat tömörítő Tanácson és Ukrajnán múlik, hogy 2025-ben elindulnak-e a csatlakozási tárgyalások.
Elmondta, a kisebbségi jogok kapcsán is egyértelműek a csatlakozási feltételek, és az is fontos, hogy a helyi kisebbségeket bevonva kell a reformfolyamatot végrehajtani.
Az új bizottságban neki szánt egészségügyi biztosi posztról azt mondta, a portfolióhoz tartozik számos, az emberek mindennapi életét meghatározó terület. Az Eurobarometer felmérései szerint az európai polgárok top három témája között szerepel az egészségügy, és 80 százalékuk mondja azt, hogy többet vár el az EU-tól ezen a területen - hívta fel a figyelmet.
Szerinte a terület fordulópont előtt áll az uniós versenyképesség szempontjából, talán pont ez a szektor lesz az, amiből egy vezető ipari szektort tudnak létrehozni. Rendkívül büszke arra, hogy ezt a portfóliót kapta, nagyon erős és fontos terület, alapjában fogja meghatározni a jövőt - hangsúlyozta.
Forrás: MTI
Fotó: MTI
