Az amerikai szenátus megszavazta Amy Coni Barrett-et alkotmánybírónak - így újra teljes a testület.
A jelöltről hatalmas vita bontakozott ki az Egyesült Államokban. Elhunyt ugyanis a liberálisok egyik ikonikus bírója, Ruth Bader Ginsburg. Ginsburg-öt a melegjogok, valamint a nőjogok élharcosaként tartották számon Amerika-szerte.
Donald Trump jelölte ezután bírónak Barrettet, ami azonnal a Demoraták nemtetszését váltotta ki - rögvest azzal támadták, hogy kinevezését radikális jobboldali nézeteinek köszönheti.
És persze annak is, hogy megválasztásával a kilenctagú alkotmánybíróságban 6:3 arányban többségben lesznek a konzervatív bírák. A hét gyermeket nevelő Amy Coney Barrettről azt tartják, konzervatív és katolikus hitében mélyen elkötelezett személyiség, aki jogászként azt vallja, a törvényt betű szerint betartani, nem pedig értelmezni kell.
Az amerikai elnök szakított elődje közel-keleti politikájával, és visszatért a neokonzervatív–neoliberális vonalhoz. Donald Trump kíméletlen harcot hirdetett a muzulmán terrorszervezetek ellen, és míg Izraelt, illetve Szaúd-Arábiát támogatja, addig élesen szembehelyezkedik a siíta Iránnal.
„Az gondolom, hogy Donald Trump elsősorban egy köztes utat próbált kijelölni az Egyesült Államok számára. Egyrészről eleget kíván tenni annak a kampány ígéretének, amit négy évvel ezelőtt tett, hogy Amerika fiait hazahozza a soha véget nem érő háborúból. Jelesül Afganisztánból és Irakból. Ez nem teljesült, de kétségtelen tény ilyen szempontból politikailag is hoz Trump konyhájára, hogy Afganisztánból is jelentősen csökkentették az amerikai katonák számát. (…) Összességében az Egyesült Államok Trump vezetésével sem érdekelt abban, hogy Iránnal egy széleskörű fegyveres konfliktust vívjon a Közel-Keleten. Alapvetően Irán elszigetelése az Egyesült Államok célja”
- mondta Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
Teljes adás:
HírTV
