Nincs még eredménye az amerikai elnökválasztásnak és ha lesz is, minden bizonnyal az sem tekinthető majd sem hivatalosnak, sem véglegesnek.
Még a kalkulációk sem egyöntetűek. Kis túlzással azt mondhatom, hogy ahány médiavállalat, annyiféle számítás létezik. Mindennek az az alapja, hogy Donald Trump és kampánystábja szerint választási csalás történt. Feltehetően emiatt nem egyöntetűek a számok - erre bizonyítékokat mutattak be például partnertelevíziónknál, a Newsmax-nál. Erről volt szó Erdélyi Rezső Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével. De kapcsoltunk az Egyesült Államokba is, ahonnan Vajó Zoltán jelentkezett Arizonából, Tulipán Sarolta pedig Georgia államból.
A legfrissebb állás - az AP hírügynökség számításai szerint Joe Biden vezet, 264 elektora van. Donald Trumpnak pedig 214. 270 elektor szükséges ahhoz, hogy valaki megszerezze az elnöki posztot, Joe Biden nagyon közel került ehhez. Szavazatszám szerint az állás azt jelenti, hogy a republikánus elnök több, mint 67 millió szavazatot gyűjtött, míg demokrata ellenfele már 72 milliót. Vagyis a voksok több, mint 50,4 százalékát szerezte meg Biden, míg Donald Trump aránya 48%.
Donald Trump négy államban is megtámadta az eredményt. A republikánusok több pert is indítottak a több különböző államban lehetséges választási csalások miatt. Trump már korábban kifejezte a levélszavazatokkal szembeni bizalmatlanságát. A Newsmax televízió bizonyítékokat is mutatott ezekre.
„Ha a hivatalos számokat nézzük akkor azt mondhatjuk, hogy Trumpnak inkább már csak matematikai esélye van, mint reális esélye. Viszont itt kapcsolódnak be a megkérdőjelezett államok, ugyanis több államban is megpróbálják az eljárásokat is másképp kialakítani. Vannak államok, amelyek azért indítottak pereket, hogy leállítsák a szavazatszámlálást, de vannak olyanok, mint például Wisconsin, illetve Michigan, melyeket Joe Biden elviekben már megnyert, itt újraszámlálást követelnek technikai és eljárási hibákra hivatkozva. Hogy mi az oka? Nagyon egyszerű. 50 szövetségi államból áll az Egyesült Államok, alkotmányos szinten csak nagyon kevés dolog van szabályozva. Innentől kezdve a választás részleteinek a döntő többségét a tagállamok saját maguk határozzák meg. Ha visszamegyünk az időben, már 2000-től van hagyománya a levélszavazásnak, viszont 2000-ben csak az emberek 3%-a voksolt levélben. Ennek volt egy organikus fejlődése 2016-ig, viszont most a világjárvány miatt nagyon megugrott és összesen több, mint 100 millió olyan ember volt, aki előzetesen voksolt. Ez nem mind levélszavazat volt, mert volt olyan, aki személyesen adta le a voksát, de a választás napját megelőzően. Ez azért fontos különbség, mert a levélszavazatok döntő többsége feltételezhetően a demokrata elnökjelöltet támogatja, míg a személyesen, de ugyanúgy előbb leadott szavazatok többsége a republikánus elnököt. Sok esetben éppen a tagállami szabályozás miatt, azt vélelmezi a Trump kampány, hogy olyan emberek is szavaztak, akik vagy nem az adott államban élnek, vagy már nincsenek életben. Sokkal több regisztráció volt, mint amennyi jogosult van rá”
- fogalmazott Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője.
Teljes adás:
HírTV
