Az uniós biztos az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének a földközi-tengeri humanitárius segítségnyújtásról szóló vitáján hangsúlyozta, a területen tevékenykedő civil szervezetek nagyon fontos szerepet töltenek be az életmentésben, közel 730 ezer embert hoztak partra 2015-óta. Meg kell különböztetni azonban a bűncselekménynek minősülő embercsempészetet és a bajbajutott embereknek nyújtott segítségnyújtást - jelentette ki.
"Ha valaki segítséget nyújt migránsoknak, azt nem szabad bűncselekménynek minősíteni" - közölte.
Az Európai Unió és tagállamai számára nemzetközi jog szerinti és erkölcsi kötelessége, hogy életeket mentsenek. A menekültek megmentése és az embercsempész-hálózatok felderítése és felszámolása érdekében létrehozott, a Földközi-tengeren tevékenykedő Sophia haditengerészeti művelet erre nem a legjobb megoldás - tette hozzá.
Tovább kell küzdeni az embercsempészet ellen, valamint támogatni kell a biztonságos és emberhez méltó alternatívák megtalálását. Ennek jegyében a tagállamoknak segíteniük és gyorsítaniuk kell a nemzetközi védelemre jogosultak áttelepítését Európába. Mivel nem lehet elkerülni, foglalkozni kell azzal a problémával is, hogy bizonyos körülmények között embermentő hajók kötnek ki Európában - hangoztatta. Ilyen esetben nagyon fontos eszköz a szolidaritás, de nem rögtönzött, hanem előre tervezett, közös, fenntartható megoldásra van szükség a migránsok kiszállását követően - húzta alá.
Tytti Tuppurainen, az unió soros elnökségét betöltő Finnország európai ügyekért felelős minisztere beszédében hosszú távú, humánus és átfogó megoldás kialakítására szólított fel a migrációs nyomás kezelése érdekében. Mint mondta, a humanitárius helyzet, a rászorultak megmentése ellenére nem kielégítő. Annak ellenére sem, hogy egyes tagállamok ellenállása mellett civil szerveztek is folytatnak mentési műveleteket. Lényegi áttörés, a válsággal szemben ellenálló megoldás érdekében az uniós tagállamok önkéntes alapú, felelős, és szolidáris részvételére van szükség - emelte ki.
Mint közölte, a finn uniós elnökség humanitárius és átfogó útmutatóval kíván szolgálni, hogy a migránsok mentésével kapcsolatban miként kívánatos fellépni függetlenül attól, hogy hol szállnak partra. Arra kell törekedni, hogy a menekültek teljes körű védelmet kapjanak, és a nemzetközi jogot mindenhol maradéktalanul érvényesítsék a menekültügyi eljárások során - közölte.
"A mediterrán országok részéről azt várjuk, hogy megfelelő mentőszolgálatokat hozzanak létre, a többi tagállam feladta pedig a határvédelem az unió határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex műveleteinek keretében" - fogalmazott a finn európai ügyekért felelős miniszter.
Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő hozzászólásában hangsúlyozta, a szigorúbb határvédelem miatt kevesebb bevándorló vész oda a Földközi-tengeren. A tömeges haláleseteket az okozza, ha Európa hagyja, hogy az embercsempészek és tisztázatlan hátterű civil szerveztek hajói zavartalanul működjenek a tengeren.
"Az a helyes humanitárius támogatás, ha világossá tesszük, hogy az illegális határátlépés nem járható út" - fogalmazott.
Ha Európa nem védi meg magát, rövid időn belül olyan népesedési, biztonsági és kulturális változások következnek be, amelyek az európai civilizáció és az Európai Unió végét jelenthetik - jelentette ki.
Hozzátette, az EU külső, szárazföldi és tengeri határait is meg kell védeni, az embercsempészetben segédkező civil szervezetek hajónak működését meg kell akadályozni, meg kell különböztetni a gazdasági bevándorlókat a valódi menekültektől, és a segítséget kell odavinni, ahol a baj van és nem a bajt idehozni. A határvédelem nem csak Európát védi, hanem emberéleteket is ment - mondta.
"Európa a mostani új vezetéssel lehetőséget kapott, hogy végre cselekedjen, józanul, valóban emberbaráti módon, életeket mentsen, és egyúttal megvédje az európai emberek érdekeit is" - emelte ki a képviselő.
MTI