Az ügy előzménye, hogy 2015 februárjában Magyarország a két területet érintően új adókat vezetett be. Miután az Európai Bizottsághoz panasz érkezett az adókkal kapcsolatban, a brüsszeli szerv egy előzetes vizsgálat keretében megállapította, hogy azok az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnek. Az uniós bizottság ezért úgy döntött, hogy hivatalos vizsgálati eljárást indít és - mivel az adó már hatályban volt - arra utasította Magyarországot, hogy az eljárás lezárásáig függessze fel az adó alkalmazását.
Magyarország e felfüggesztő rendelkezés megsemmisítését kérte az uniós törvényszéktől, amely szerint a vitatott felfüggesztő rendelkezések meghozatala a bizottság által adott arányos és kellően indokolt válasz volt a kialakult helyzetre. A döntést Magyarország megfellebbezte.
A luxembourgi székhelyű uniós bíróság csütörtökön kihirdetett mostani ítéletében megalapozottnak mondta ki Magyarországnak az uniós törvényszék ítéletével szemben benyújtott fellebbezését, ezért a korábbi ítéletet hatályon kívül helyezte.
Az indoklás szerint a megtámadott ítéletben az uniós törvényszék tévesen állapította meg, hogy a magyar hatóságoknak lehetőségük volt megérteniük, hogy az Európai Bizottság a vitatott felfüggesztő rendelkezésekről szóló határozataiban miért döntött úgy, hogy a felfüggesztő rendelkezések tényleges alkalmazásához folyamodik.
A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a per folyamán az uniós bizottság maga is elismerte: a vitatott felfüggesztő rendelkezésekről szóló határozatok nem adtak magyarázatot arra, miért feltételezte, hogy Magyarország a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása ellenére sem függeszti fel a vitatott nemzeti intézkedéseket. A bíróság ennek ismeretében mondta ki, hogy a vitatott felfüggesztő rendelkezések indokolása elégtelen, és e körülményre tekintettel semmisítette meg a rendelkezéseket.
MTI
