Dmitro Kuleba online közvetítésben beszélt erről az első, a román fővárosban rendezett Fekete-tengeri Biztonsági Konferencia előadójaként.
Kuleba kifejtette: miközben a Nyugatnak nem volt következetes stratégiája a Fekete-tengerrel kapcsolatban, Oroszországnak mindig is volt egy agresszív és megtorló terve. Az ukrán külügyminiszter nagyobb NATO- szerepvállalást szorgalmazott a Fekete-tengeren, és leszögezte: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről, valódi békét csak országa nemzetközileg elismert határainak helyreállításával tart lehetségesnek.
Az ukrán külügyminiszter az Agerpres hírügynökség szerint kiemelte: a Fekete-tenger esete jól példázza, hogy "milyen gyors ütemben romolhat a helyzet, ha figyelmen kívül hagyjuk a fenyegetéseket". Szerinte a nyugati országok egy része abban a hitben élt, hogy Oroszországnak megvan a maga igaza, de valójában Oroszország mindig is készült egy imperialista háborúra.
A NATO közelgő, vilniusi csúcstalálkozójáról szólva Kuleba úgy vélekedett: "helyre lehet hozni a hibákat", amennyiben a védelmi szövetség döntő lépéseket tesz Ukrajna NATO-tagsága felé.
A román-ukrán közös szervezésű, Krími Platform elnevezésű ukrán kezdeményezés égisze alatt megrendezett biztonsági konferencián a házigazda Bogdan Aurescu román külügyminiszter arról beszélt, hogy a Fekete-tenger kulcsfontosságú térséggé vált a NATO-országok közös védelme, az európai biztonság és jólét jövője szempontjából.
"A Fekete-tenger egy tükör, amelyben Európa és az egész világ saját jövőjét láthatja: demokratikus lesz és szabad, vagy a rettegés és gyűlölet fog kormányozni az erősek kénye-kedve szerint" - idézte az Agerpres a román diplomácia vezetőjét.
Aurescu leszögezte: Románia prioritása, hogy a Fekete-tenger térsége a béke, stabilitás és jólét övezetévé váljon. Ugyanakkor elkötelezetten támogatja Ukrajnát, amíg megnyeri a háborút, mert olyan békét akar, amely Ukrajna területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásán alapul.
A román külügyminiszter a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének megerősítését és a megtámadott Ukrajna, illetve az orosz fenyegetésnek még inkább kitett Moldova és Georgia hathatós támogatását szorgalmazta.
A bukaresti rendezvényen több mint húsz ország mintegy 250 küldötte személyesen vesz részt, több ország és nemzetközi intézmény képviselői pedig online csatlakoztak a tanácskozáshoz.
A Fekete-tengeri Biztonsági Konferenciát követően háromoldalú ukrán-moldovai-román miniszteri találkozót is tartanak csütörtökön Bukarestben, amelyen a külügyi és védelmi tárcák vezetői vesznek részt.
BORÍTÓKÉP: MTI
