Jelenleg minden tíz ukrán nő csupán hét gyermeket szül átlagosan, míg a népesség fenntartásához ennek a számnak legalább 22-nek kellene lennie. Ennek hiányában Ukrajna lakossága folyamatosan csökken, és a korábban emlegetett 40-50 milliós népességszint elérhetetlenné válik. Az ukrán kormány becslése szerint az ellenőrzése alatt álló területeken jelenleg mintegy 29 millió ember él, de a valós szám ettől egymillióval eltérhet mindkét irányba. Vaszil Voszkobojnik, a külföldi munkaajánlatok közvetítésével foglalkozó ukrajnai szervezetek szövetségének elnöke szerint Ukrajna rohamosan fogyó lakosságát a harmadik világból kell pótolni.
A demográfiai válság következményeként Ukrajnában egyre nagyobb munkaerőhiány tapasztalható. Az ukrán Nemzeti Bank adatai szerint 2024-ben további kétszázezer ember hagyta el az országot, így a munkaerőhiány tovább súlyosbodott. Az ukrán gazdaság jövőbeli fellendüléséhez legalább 8,2 millió dolgozóra lenne szükség.
Vaszil Voszkobojnik szerint az ukrán kormánynak 2026-ra olyan migrációs politikát kell kidolgozni, amely középpontjában a munkaerőhiány csökkentése áll.
Ukrajna már a háború előtt Európa legdrasztikusabb népességfogyását szenvedte el. A magas halálozásnak, alacsony születésszámoknak és az elvándorlásnak köszönhetően évente több százezer fővel csökkent a lakosság. A háború kitörése után további milliók menekültek el, vagy kerültek a határ túloldalára az orosz hadsereg előrenyomulásának következményeként. A munkaképes korú férfiak jelentős részét besorozták a hadseregbe, akik közül mostanra rengetegen meghaltak, vagy harctéri sebesüléseik miatt megnyomorodtak.
Voszkobojnik szerint Ukrajna leginkább olyan országokból vonzhat be munkaerőt, ahol az életszínvonal még alacsonyabb, mint Ukrajnában.
Ez azt jelenti, hogy főleg Bangladesből, Indiából, Nepálból, valamint az észak-afrikai és közép-ázsiai országokból érkezhetnek bevándorlók.
Ugyanakkor ez egyben kihívásokat is jelent, hiszen ezeknek a munkavállalóknak biztosítani kell a megfelelő lakhatást, bérezést és munkakörnyezetet, hogy valóban Ukrajnát válasszák. Kérdéses azonban, hogy a harmadik világból érkező tömeges bevándorlást hogyan tudná kezelni egy olyan ország, amelynek gazdasága és államigazgatása a háború következtében romokban hever. A migráció Nyugat-Európában is rendkívül sok társadalmi feszültséget szül, Ukrajna pedig semmilyen téren nem rendelkezik annyi erőforrással a migránsok integrálásához, mint a nyugati államok.
Az orosz–ukrán háború elhúzódásával egyre nagyobb lesz az esélye annak, hogy a három éve külföldön élő és dolgozó ukrán menekültek és gyerekeik nem térnek haza a gazdaságilag tönkrement Ukrajnába. Ezen felül minden egyes nappal nő a harctéren elesett katonák és sebesültek száma. Ha Ukrajna továbbra is ilyen intenzitással folytatja a háborút, akkor azt kockáztatja, hogy gazdasága helyreállításához bevándorlóországgá kell válnia.
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: AFP
