Szabad kereskedelmi és társulási szerződést köt az Európai Unió Ukrajnával, Moldovával és Grúziával. Kijevben tavaly novemberben ennek a szerződésnek az elhalasztása miatt kezdődtek a kormányellenes tüntetések. Petro Porosenko az uniós tagság első lépésének nevezte az egyezmény aláírását. Az orosz álláspont szerint viszont a volt szovjet tagállamokkal kötött uniós együttműködés az orosz érdekeket veszélyezteti, és Moszkvában gazdasági büntetőintézkedéseket terveznek.
Új átkelőt adtak át az ukrán–lengyel határon. Az ünnepség időzítése jelképes volt: néhány órával korábban írták alá Brüsszelben a szabad kereskedelmi és társulási szerződést az Európai Unió és Ukrajna képviselői. Ezt az egyezményt nem volt hajlandó kézjegyével ellátni tavaly novemberben az azóta elüldözött oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics. Az új ukrán államfő szerint az uniós társulási szerződés aláírása volt a legfontosabb esemény Ukrajna történetében a ’91-es rendszerváltás óta.
– Szerettük volna nyugodtabb körülmények között aláírni ezt a szerződést, de az, hogy ezekben a napokban is külső agresszióval kell szembenéznünk, csak bizonyítja, hogy jól döntöttünk azzal, hogy Európát választjuk. Tudjuk, hogy a szerződés alapján átfogó reformokat kell kezdenünk az ukrán törvényhozásban, de ezzel párhuzamosan Európa segítségében is bízhatunk, hogy segítenek megóvni az országunk területi egységét és függetlenségét – mondta az ukrán elnök.
Ukrajnán kívül Moldovával és Grúziával is aláírta az egyezményt az EU. Az unió és a három ország kereskedelmi forgalma jelenleg 25 milliárd euró, amelyet 2020-ig megdupláznának. „Ez egy történelmi pillanat mindhárom ország és az Európai Unió számára is. Biztosítjuk, hogy gazdasági mellett politikai átmenet is kezdődjön ezekben az országokban és ezáltal egyre szorosabban tudjunk együttműködni” – vélekedett José Manuel Barroso.
Moszkva szerint a volt szovjet tagállamokkal kötött uniós szerződés sérti az orosz érdekeket. Az orosz elnök tanácsadója egy interjúban nácinak nevezte az ukrán vezetést, Putyin elnök pedig gazdasági büntetőlépésekkel fenyegetőzött. „Kijevben egy alkotmányellenes forradalom történt. Az embereket választásra kényszerítették Oroszország és Európa között, ezért szakadt ketté az ország, és ezért vagyunk most szemtanúi az elkeseredett ukrajnai harcoknak” – mondta Putyin.
Az ukrajnai tűzszünet péntek este véget ér, de az orosz és az ukrán elnök is támogatja a meghosszabbítását. Az ENSZ friss jelentése szerint az orosz–ukrán harcok több mint 400 halálos áldozatot követeltek, 160 ezren elhagyták Ukrajnát, a menekültek kétharmada Oroszországba távozott.
