A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja nevében Gál Kinga mondott köszönetet Belgiumnak, amiért az 1956-os forradalmat követően sok magyart befogadtak, akik aztán a társadalom értékes tagjaivá váltak. Trócsányi László igazságügyi miniszter a többi közt arról beszélt, hogy az 1989-es változások kötőanyaga volt az elbukott magyar forradalom, de Európa egysége még nem teljes. „Időnként látszik a törésvonal kicsi és nagy, régi és új tagállamok között. Nemcsak a gazdasági felzárkózás terén, materiális értelemben, hanem szellemi téren is. A nemrég még újnak nevezett tagállamok hosszú utat tettek meg. Paradox módon éppen nehezen leküzdött múltjuk miatt válhatnak kedvezőtlen percepciók, előítéletek tárgyává: rendszert váltottak, rendben van, de a megfigyelés még indokolt, mint járvány után. Más tapasztalatok birtokában van Közép- és Kelet-Európa, és mások birtokában Nyugat-Európa. Ez mindig magában hordja a kettős mérce kialakulásának veszélyét” – fogalmazott Trócsányi László.
A miniszter kijelentette, Magyarország jogállam, ahol a jog uralma érvényesül. Védelmébe vette a sok támadást kiváltó alaptörvényt is. „A támadások azért sem vezethettek eredményre, mert maga az uniós jog helyezi védelem alá a nemzeti alkotmányokat és valamennyi tagállam alkotmányos identitását. Az Európai Unióról szóló szerződés kimondja: az unió tiszteletben tartja a tagállamok szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amelynek elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedése. Ennek az identitásnak az elemei a tagállamok szellemi intim szférájába tartoznak, s mint ilyenek, hozzáférhetetlenek. Ki merné felvetni az Egyesült Királyságnak, hogy szabaduljon meg a monarchiától, mert a királyság nem tartozik a legjobb gyakorlatok, a best practices közé? A jogharmonizáció hullámai tehát az alkotmányos identitás szikláin megtörnek” – tette hozzá Trócsányi László.
Trócsányi László hangsúlyozta, a Magyarországgal szembeni uniós kötelezettségszegési eljárásokat hazánk jogi kérdéseknek tekinti, amelyeket nem politikai, vagy diplomáciai, hanem jogi eszközökkel kell rendezni.
