A nyugat-törökországi Izmirben kiadott elfogatóparancs a szárazföldi erők, a légierő, a haditengerészet, valamint a csendőrség 28 aktív és 14 időközben menesztett tagjára vonatkozik. Van köztük őrnagy, százados, főhadnagy és számos altiszt is. Őket azzal gyanúsítják, hogy telefonon kommunikáltak a gülenista mozgalom azon megbízottjaival, úgynevezett "tanítómestereikkel", akik a fegyveres erőkön belül végzett tevékenységükért voltak felelősek.
Az isztambuli és a konyai elfogatóparancs 40-40 ember, köztük szintén aktív katonák ellen irányul.
A kocaeli ügyészség rendelkezése 15 embert, köztük hat aktív, továbbá két szolgálatából felfüggesztett katonát, illetve hét kadétot érint.
A keddi rendőri intézkedések Törökország 81 tartományából 65-re terjednek ki.
A török vezetés az 1999 óta az Egyesült Államokban élő török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. Ankara szerint a mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba, így a hadseregbe is.
A feltételezett gülenisták elleni kormányzati fellépés a puccskísérlet óta szakadatlan. Süleyman Soylu török belügyminiszter legutóbbi, márciusi beszámolója alapján eddig nagyjából 511 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük van Gülen hálózatához és azon keresztül az összeesküvéshez. A puccskísérlettel kapcsolatosan jelenleg mintegy 31 ezer ember ül börtönben. Recep Tayyip Erdogan török elnök áprilisban arról számolt be, hogy a hadseregtől az elmúlt csaknem három évben több mint 15 ezer embert menesztettek.
Törökország Gülen mozgalmát terrorszervezetté nyilvánította, így a tisztogatások nem közvetlenül csak az összeesküvőket sújtják, hanem a hálózat tagjait és Gülen támogatóit is, ami miatt számos nemzetközi bírálat érte a török vezetést.
2016. július 15. éjszakáján összeesküvők elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A puccsisták lánctalpas harci járművekkel törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Erdogan az utcára szólította a lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt. Hivatalos összesítések alapján az incidensben 248 ember halt meg, 2193 pedig megsebesült.
MTI
