Fantasztikus visszavágást és fantasztikus bosszút ötlöttek ki itt Brüsszelben. Még pedig azt, hogy ne legyen a külügyminiszterek informális tanácskozása Budapesten augusztus végén
– így kommentálta Szijjártó Péter, hogy az EU külügyi főképviselője hétfőn bejelentette a magyar soros elnökség ellenére Brüsszelben fogják megtartani külügyminiszterek találkozóját. A magyar tárcavezető úgy fogalmazott: már-már óvodás szintű az erről szóló vita.
A külügyminiszteri találkozó helyszínének változtatása kapcsán Joseph Borrell a lépést azzal indokolta, hogy ha szimbolikusan is, de jelezni kell, hogy az EU politikájával való szembefordulás következményekkel jár.
Mostanra azonban kiderült, hogy a politikus döntését nem minden ország támogatja. A Die Welt szerint több nagy tagállam sem ért egyet Borrellel. A német lap hozzáteszi: megeshet, hogy több külügyminiszter tiltakozása jeléül pont a brüsszeli eseményről marad távol.
A többség, ideértve a nagy tagállamokat is azt mondta, hogy ez a szankció, ez a politikai szankció, amit a közös, tehát a kül- és biztonságpolitikai főképviselő alkalmazni kíván, ez már sok
– mutatott rá Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megbízott intézetvezetője az ATV-ben.
Tárnok Balázs hozzátette: a legtöbb tagállam vezetője nem értett egyet a magyar miniszterelnök békemissziójával, azonban ilyen jellegű politikai következményekre ők sem számítottak.
A nagy államok hosszabb távban gondolkodnak egy soros elnökséget illetően. Erről már a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója beszélt a Vezércikkben.
Semmi nem lett volna, hogyha Magyarország átveszi a soros elnökséget, a miniszterelnök tart egy beszédet mégiscsak az EP-ben és kész. De a nagyfőnök belecsapott a lecsóba. Egyrészt létrehozott egy frakciót, másrészt elkezdte a békemisszióját, és ez háborította fel őket.
Boros Bánk Levente elmondta: Magyarország a merjünk kicsik lenni politikáját is képviselhette volna, de végül ezt nem tette meg.
