Irán a Kúm városa mellett található urándúsító üzem teljes leállítását ígérte a 2015-ben Bécsben aláírt megállapodásban, hogy cserében fokozatosan feloldják a vele szemben érvényesített nemzetközi szankciókat. 2019 májusában azonban - egy évvel azután, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan felmondta a sokat bírált megállapodást, és újra életbe léptette az Irán elleni büntetőintézkedéseket - az iráni vezetés közölte, hogy korlátozni fogja az atomalkuban vállalt kötelezettségei végrehajtását.
Irán tavaly novemberben jelentette be e korlátozások negyedik szakaszát, és újraindította urándúsító tevékenységét a Teherántól mintegy 180 kilométerre délre található Fordóban, szembe menve Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Európai Unió felszólításával, hogy térjen vissza a párbeszédhez és kötelezettségei betartásához.
"Jelenleg 1044 urándúsító centrifuga működik Fordóban" - hangoztatta vasárnap Ali Akbar Szálehi, az iráni atomenergia-hivatal vezetője az Icana kormányzati sajtóügynökségnek. "...ez megfelel az általunk bejelentett lépéseknek és a szükségleteinknek is" - mondta, hozzátéve, hogy Irán a jövőben tárolni is fogja a dúsított uránt.
A 2015-ös atomalkuban Teherán vállalta, hogy csökkenti dúsított urán készletét, csökkenti a dúsítás mértékét, centrifugái számát, továbbá nem állít üzembe fejlettebb uráncentrifugákat. A megállapodásból való amerikai kihátrálást követően azonban Irán minden pontban korlátozta kötelezettségei teljesítését. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tíz napja Bécsben ismertetett jelentése szerint Irán jelenleg a 2015-ös atomalkuban engedélyezettnél tízszer nagyobb mennyiségű dúsított uránnal rendelkezik.
MTI
