Helyszíni beszámolók szerint Sydneyben több ezren gyűltek össze, a tömegben sokan őslakos zászlókat lengettek. Egy, a sajtónak megszólaló őslakos kijelentette: ez a nap számukra nem jelent semmit, és akadt, aki pedig úgy vélte, alkalmasabb napot kéne találni az ünneplésre.
Hasonló megmozdulások voltak Melbourne-ben, Brisbane-ben és a tasmániai Hobartban is.
Az Ausztrália-nap nevet viselő nemzeti ünnepen arra emlékeznek, amikor a britek megalakították Új-Dél-Wales államot, mely akkoriban büntetőtelepként működött, s 1788-ban megérkezett az első, gyarmatosítókat és fegyenceket szállító hajó az ausztrál partokhoz.
Sokan ezen a napon hagyományosan kerti sütögetéssel és tengerparti kirándulásokkal töltik az időt, a kormány pedig rendszerint ilyenkor teszi közzé az ausztrál állampolgárságot kapó bevándorlók listáját is.
Az ország 3,8 százalékát alkotó őslakos közösség - azaz mintegy 26 millió ember - azonban nem kér az ünneplésből és az európai gyarmatosítók idején őket érő igazságtalanságokra hívja fel a figyelmet.
Az ausztrál őslakosok 65 ezer éve élnek a kontinensen. Ausztrália gyarmatosítása után azonban 1967-ig egyáltalán nem kaptak polgári jogokat, és napjainkban is hátrányos helyzetben élnek. Az országban 1910 és 1970 között mintegy 100 ezer őslakos gyereket szakítottak el családjától és adtak oda fehér családoknak vagy intézményeknek a Fehér Ausztrália-politika keretében, amelynek célja a kisebbségek asszimilálása volt.
Korábban már történtek kezdeményezések az Ausztrália-nap dátumának megváltoztatására, ezeket azonban az Anthony Albanese miniszterelnök vezette, kormányon lévő Munkáspárt elutasította.
A kormányfő pénteken tartott ünnepi beszédében azt mondta, az ünnep "esély arra, hogy megálljunk és végiggondoljunk mindent, amit nemzetként elértünk".
MTI
