"Torkig vagyunk a csetnik szabadsággal" - hangoztatta a demonstráción felszólalók egyike. A csetnikek szerb szabadcsapatok voltak, amelyek a második világháború alatt, illetve az 1990-es években Jugoszlávia felbomlásakor rémtetteket követtek el a civilekkel szemben.
Az augusztus 30-i montenegrói választáson a három ellenzéki szövetség összesen 41 parlamenti helyet szerzett meg a 81 fős törvényhozásban. A három politikai erő most egy szakértői kormány felállításával akarja megtörni Milo Djukanovic montenegrói elnök hatalmát. A voksoláson győztes erők korrupcióval, maffiakapcsolatokkal és a kormánykritikusok elleni merényletekkel vádolják az államfőt.
Az ellenzéki szövetség legerősebb tagja, a szerb- és oroszbarát Demokratikus Front (DF) 27 mandátumot szerzett, koalíciós partnerei viszont nyugatbarát erők. Ilyen erőviszonyok mellett a montenegrói függetlenség hívei attól tartanak, hogy a DF vezetésével az ország ismét Szerbia, illetve Oroszország befolyása alá kerülhet.
Egyelőre nem világos, hogy ki szervezte a vasárnapi megmozdulásokat. A legtöbb felszólaló a tüntetéseken "hazafinak" állította be magát, aki "csak egyetlen pártot ismer el, a montenegrói államot".
A Vijesti helyi független lap azonban az eddig három évtizedig kormányzó - Djukanovic vezette - balközép Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) számos aktivistáját vélte felfedezni a tiltakozók soraiban.
Djukanovic korábban azzal vádolta meg Szerbiát, hogy politikai és médianyomást gyakorolt a montenegrói választópolgárokra a parlamenti választás előtt. Állítását a szerb vezetés teljes mértékben elutasította.
MTI
