Egy héten belül már harmadszorra vonultak a tüntetők a parlament épületéhez. Ezúttal azért, mert a törvényhozás elé került a kormány megszorítócsomagja. A kiigazítások részeként már három éve nem emelkedik a közalkalmazottak bére, csökken a munkanélküli-segély összege, és kevesebb pénz jut az egészségügynek és az oktatásnak is. A Mariano Rajoy vezette konzervatív kabinet az intézkedésekkel azt kerülné el, hogy mentőhitelt kelljen kérnie a Nemzetközi Valutaalaptól.
Nem tudják elkerülni a spanyolok?
„A költségvetés szigorú, és fő célja az államadósság csökkentése, de utat nyit a reménynek, hogy Spanyolország tényleg olyan ország, amely legyőzheti a válságot, és hűséges, megbízható társa lehet az Európai Uniónak” – fejtette ki Cristobal Montoro pénzügyminiszter.
 |
| A tüntetőket próbálják megfékezni a spanyol rendőrök |
| Fotó: Reuters |
| Spanyolországban sorban már a tizenharmadik hónapban nőtt a tőkekiáramlás júliusban, ugyanakkor tizenöt év óta először volt többlet a fizetési mérlegben a jó idegenforgalmi szezonnak köszönhetően. Eközben Katalónia regionális parlamentje megszavazta csütörtökön, hogy tartsanak népszavazást a tartomány önrendelkezéséről. Végső esetben elszakadnának Spanyolországtól, amit egyébként minden második katalán támogat. |
A kormány ugyanakkor szombaton elismerte, hogy a megszorításokkal együtt is 7 és fél százalék hiánnyal számolnak jövőre, ez pedig sokak szerint azt jelenti, hogy Madrid nem kerülheti el az IMF-hitelt.
A rendőrök is tüntettek Portugáliában
Portugáliában a szomszédos országgal ellentétben már megegyeztek egy nemzetközi mentőcsomagról. Itt október közepén jelentik be az újabb megszorításokat, amelyeket a 78 milliárd eurós kölcsönért cserébe várnak el Lisszabon hitelezői. A portugál tüntetőknek nem kell attól tartaniuk, hogy a rendőrök brutálisan verik szét a tiltakozó megmozdulásokat.
A portugál kormány nemrég azzal dühítette fel a megszorításokat eddig nagyrészt elfogadó lakosságot, hogy emelni akarta a társadalombiztosítási járulék összegét – terveit azonban a szakszervezetek, a vállalkozások és az ellenzék nyomására visszavonta, és úgy döntött: helyette a jövedéki adót növeli és megnyirbálja a közalkalmazotti béreket. A munkanélküliség közben 15 százalékos csúcsra ért, ez azonban jóval elmarad a spanyolok 25 százalékos euróövezeti rekordjától.
