Sorban állnak az emberek Pristinában egy buszvégállomáson. A járat Belgrádba megy. Ez az első állomása a koszovóiak menekülési útvonalának. Belgrádból a Vajdaságba, onnan Magyarországra, majd az unió nyugati felébe kívánnak eljutni az emberek. „Németországba megyek egy jobb életért. Semmi nincs Koszovóban, mi mást mondhatnék? Válság van itt, nincs munka, az emberek csak lézengenek” – mondja egy menekült.
A szerb hatóságok tavaly 3900 határsértőt fogtak el, többségük koszovói volt. A koszovói belügyminiszter szerint a menekültek száma évről évre nő. „Csak a múlt hónapban, vagyis januárban csaknem 4000 ember kért menekültjogot Magyarországon” – tudatta Skender Hyseni koszovói belügyminiszter.
A koszovói hatóságok azt mondják, nem tehetnek semmit a menekültáradat ellen. „A koszovói kormány meg tudná állítani ezt a helyzetet, pusztán azzal, hogy a határátkelőkhöz útzárakat helyez, de akkor a kormányt azzal vádolják majd, hogy az alapvető emberi jogokat sérti” – tette hozzá a belügyminiszter.
Hétfőn a győri vasútállomáson több száz koszovói határsértőt szállítottak le a Budapestről Bécsbe tartó vonatról, mert nem rendelkeztek érvényes iratokkal. A koszovóiak többsége a debreceni menekülttáborba került, voltak köztük, akik már korábban menedékjogot kértek, és voltak olyanok is, akik a rendőri intézkedés során nyilvánították ki, hogy nemzetközi védelmet szeretnének kérni Magyarországtól.
Az elmúlt évben a Magyarországon menedékjogot kérők fele koszovói állampolgár volt, egyértelműen a gazdasági motiváció miatt indulnak útnak. Idén év eleje óta csaknem 14 ezer menedékjogot kérőt regisztráltak már, közülük 10 ezren koszovóiak.
