Irán szerint az európai országoknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy garantálják azokat a gazdasági előnyöket, amelyek azért cserébe járnának Iránnak, hogy az ország a nemzetközi megállapodásban előírtaknak megfelelően korlátozza atomprogramját.
Irán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja (az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország alkotta hatok csoportja 2015-ben jutott megállapodásra, amelynek értelmében az iráni atomprogram korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán elleni szankciókat. A feszültségek 2018 tavaszán újultak ki, amikor Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta az atomalkut, és újból büntetőintézkedéseket rendelt el, amelyek hatását ígéreteikkel ellentétben a többi aláírónak eddig nem igazán sikerült csillapítania.
Teherán múlt hétfőn jelentette be, hogy megkezdte a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását, az iráni külügyminisztérium pedig a 2015-ös atomalkuban vállalt más kötelezettségek 60 napon belüli felfüggesztését is kilátásba helyezte, amennyiben a többhatalmi szerződést aláíró országok nem segítenek Iránnak kivédeni az amerikai szankciókat.
Haszan Róhani iráni elnök vasárnap bejelentette: Irán kész tárgyalni az Egyesült Államokkal, amennyiben Washington feloldja az ország elleni szankciókat.
MTI
