– Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rövid időn belül vészhelyzeti alkalmazásra ajánlhatja a kínai Sinopharm-vakcinát. Változtathat-e a döntés az EU keleti vakcinákhoz való hozzáállásán?
– Azt gondolom, a döntéssel egyértelművé válhat, hogy a valóság túlmutat azokon a kereteken, amelyeken belül Brüsszelben gondolkoznak. Óriási hiba ideológiai ügyet csinálni az oltásokból. Az egész EU-ban megbénult a normális élet, így egyetlen szempont kellene hogy a döntéshozók szeme előtt lebegjen: hogy hatékony és biztonságos-e az adott vakcina. A gyártó országgal fennálló politikai viták, ideológiai különbségek most másodlagosak. Egy globalizált világban nem tartható álláspont, hogy ideológiai megfontolásból diszkriminálunk egyes oltóanyagokat. Amennyiben az Egészségügyi Világszervezet felveszi a Sinopharm-vakcinát a javasolt oltások listájára, kíváncsian várom majd, mit lépnek Brüsszelben.
A WHO innentől nem számít majd szakmai szervezetnek? Talán a brüsszeli bürokraták kimondják, hogy szakértőbbek, mint az Egészségügyi Világszervezet munkatársai?
Tarthatatlan az EU jelenlegi hozzáállása a vakcinabeszerzéshez és -engedélyezéshez.
– Az Európai Bizottság időközben bejelentette, hogy a tagállamokkal karöltve jogi eljárást kezdeményez az AstraZeneca vállalat ellen. Mennyi értelme van egy pernek, amikor egyelőre az EU lakosságának harmadát sem éri el a beoltottak aránya?
– Ha a gyógyszergyártó cég szerződésszegést követett el, természetesen van értelme a pernek. Mindazonáltal ez a fejlemény is bizonyítja, hogy az Európai Bizottság vakcinabeszerzése során komoly hibák történtek. Elég a tényeket néznünk: az EU-beli átoltottság arányaiban az Egyesült Államok, Izrael vagy épp Szerbia adatainak a nyomába sem ér. Magyarország viszont kimagasló eredményt ért el, hazánkban jelenleg a beoltottak aránya az uniós átlag mintegy duplája. Mindezt azért tudtuk elérni, mert nem kizárólag a bizottság által beszerzett vakcinamennyiségre támaszkodunk, hanem ezzel párhuzamosan Keletről is vásároltunk oltóanyagot. A vakcinaszerződésekkel egyébként korábban is akadtak problémák, és nem csak az AstraZeneca esetében. Az sem volt egyértelmű, hogy melyik cég milyen szállítási határidőkre van kötelezve, így Brüsszelben folyamatosan felülvizsgálták a célszámokat. A keleti vakcinákkal kapcsolatosan pedig elzárkózás jellemezte az uniós bürokráciát. Az EU-nak igenis aktívan és kezdeményező módon kellett volna fellépnie az orosz és a kínai partnerekkel szemben.
Közel négy hónapja tart az oltási kampány, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) mégis most tart csak ott, hogy terepszemlét tartson Oroszországban.
Sajnos az EU elmulasztott egy lehetőséget, hiszen a sikeres vakcinabeszerzéssel bizonyíthatta volna az embereknek, hogy igenis van értelme a megannyi szervezetnek, a brüsszeli buborék létének.
– Angela Merkel szerint viszont rossz képet fest az európai egységről, ha adott tagállam EMA-engedély nélkül használ keleti vakcinát.
– Nincs igaza a német kancellárnak, hiszen az EMA nem felettes szerve a nemzeti hatóságoknak. Egy vakcinát az EU-országokban akkor forgalmazhatnak, ha azt az EMA engedélyezi vagy sürgősségi eljárásban a nemzeti hatóságok adnak zöld jelzést az oltóanyagnak. Magyarország tehát a hatályos jogszabályoknak megfelelően cselekedett a keleti vakcinák engedélyezésekor. Azt gondolom, hogy hiába szeretik a szolidaritás és az európai egység címszavakat emlegetni Nyugat-Európában: az nem szolidaritás, ha beállunk egy látványosan elhibázott döntés mögé. A jó példa mutatása, egymás megsegítése a bajban – ez az európai szolidaritás, amit Magyarország is maradéktalanul képvisel. Egyébként szinte ugyanezt a vitát folytatjuk a migrációval kapcsolatban. A szolidaritás itt sem azt jelenti, hogy egy el nem végzett feladat – jelen esetben a hatékony határvédelem hiányának – következményeit minden tagállamnak viselnie kellene.
A vakcinakérdésben is hamis dolog azt állítani, hogy minden EU-országnak cselekvőképtelennek kellett volna maradnia, mert Brüsszelben a sokadik rossz döntést hozták meg.
– A föderális Európa szorgalmazói épp ebből kiindulva mondják azt, hogy az EU jogosítványok hiányában nem volt cselekvőképes, tehát hatáskörökkel kellene felruházni az egészségügy területén. Megvan ehhez a bizalom?
– Nem, teljességgel logikátlan ez az elgondolás. Az Európai Bizottságnak és az Európai Gyógyszerügynökségnek egyaránt megvolt a felhatalmazása arra, hogy minél több vakcinát szerezzen, illetve engedélyezzen. A feladatot láthatólag nem sikerült teljesíteniük. Azt gondolom, hogy a központosítás jelen esetben nem lehet válasz. Az egészségügyi unió terve pedig amúgy sem egy világos elképzelés, jelenleg mindössze szlogeneket hallunk. Az egészségügyi kompetenciák átruházásának egy világos feltétele kellene hogy legyen, hogy az szolgálja a tagállamokban élők érdekeit. Most nem itt tart ez a történet.
– A zöld igazolványok ügyét gyorsított eljárásban tárgyalta az uniós parlament. A keleti vakcinák birtokosainak védettségéről a tervek szerint a tagállamok saját hatáskörükben döntenek. Mennyire betonbiztos ez a garancia az orosz vagy a kínai vakcinával beoltott magyaroknak?
– Az ügyben még nincs végső döntés, az EP és a tanács rövidesen kialakítják a végső álláspontjukat. Számomra egyértelmű, hogy az oltóanyag-beszerzésre kellene minél több energiát fordítani, csak ezután lenne értelme a beoltottaknak biztosítandó könnyítésekről tárgyalni. Az Európai Unió pedig nem egyedülálló szereplője a világpolitikának, az üzleti kapcsolatai és a turizmus révén is tömegeket fogad a világ minden pontjáról. A kínai és az orosz vakcinát is milliók kapták már meg az EU-n kívül. Európai érdek is tehát, hogy ne egy bezárkózó hozzáállás jellemezze a zöld igazolványokról szóló döntést. Arról nem is beszélve, hogy
a személyek szabad áramlása az európaiakat megillető alapszabadságok egyike.
Az eddigi bejelentésekből pedig jól látszik, hogy olyan, a turizmustól függő országoknak, mint például Görögország, eszük ágában sincs diszkriminálni a hatékony vakcinák között.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Magyar Nemzet
