A menekülteket azért ítélte börtönbüntetésre egy katonai bíróság, mert nem rendelkeztek a távozáshoz szükséges dokumentumokkal.
A csoportot a múlt hónapban fogták el Iravádi régióban a tengerparton, ahol éppen motorcsónakra várakoztak, hogy átkelhessenek Malajziába. Az elfogottak között tizenkét kiskorú volt.
A csoport tagjai kettőtől öt évig terjedő börtönbüntetést kaptak, attól függően, hogy bangladesi vagy arakáni táborokból szöktek meg. A gyerekeket oktatási létesítményekbe küldték.
A helyi média beszámolói szerint a mianmari hatóságok 2021 decembere óta mintegy 1800 rohingját - köztük gyerekeket - tartóztattak le szökési kísérlet miatt.
Daniel Sullivan, a Refugees International nevű jogvédő szervezet munkatársa rámutatott, hogy a junta - az 1982-es mianmari állampolgársági törvénynek megfelelően - nem ismeri el a rohingjákat állampolgárként. A muszlim vallású kisebbség tagjai emiatt korlátozottan férnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, és nem utazhatnak szabadon.
2017-ben csaknem 750 ezer rohingja menekült Bangladesbe a mianmari hadsereg kegyetlenkedései elől. Az ENSZ népirtás miatt vizsgálatot indított az ügyben. Mianmar Arakán nevű államában továbbra is mintegy 600 ezer rohingja él, közülük 142 ezren zárt táborokban. Szakértők szerint a kisebbség helyzete tovább romlott azóta, hogy a hadsereg 2021-ben államcsínnyel magához ragadta a hatalmat.
Egy bangladesi menekülttáborban élő rohingja elmondta, hogy ezekből a létesítményekből a mindennapos erőszak és szexuális kizsákmányolás készteti menekülésre az embereket. A bangladesi táborokban megszokott az emberrablás, a gyilkosság, valamint az ember- és kábítószer-kereskedelem - magyarázta.
Az elmúlt hónapban három csónak ért partot Indonéziában több mint 150 rohingjával a fedélzetén. Egy másik csónakról, amellyel mintegy 180 ember indult útnak, semmit sem tudni.
MTI