Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa a korábbi 15-20 ember helyett most 60-at irányít. Három ambulancia, fekvőbeteg osztályok, jelentősen megnövelt apparátus tartozik hozzá, a frontvonalból látja és kezeli a fertőzötteket.
Jaksity György és az általa alapított Concorde Csoport 120 fős csapata tavasz óta lényegében home office-ból dolgozik, a cég probléma nélkül átállt az új működésre, miközben a világjárvány és a vele járó gazdasági válsághelyzet az ő piacukat és tevékenységüket is felforgatja.
Az egészségügy kapacitáshatáráról és a járvány végéről:
„Ezt az egészségügyi közgazdászok könnyen ki tudják számolni, én azt mondom, a közelébe se szabad eljutni. Azt jól csináljuk, hogy plusz kórházakat építünk, de biztos, hogy a rendszer csak akkor működik, ha van hozzá személyzet. Én nem látom, hol a vége, csak remélem, nem érjük el még azt se, hogy a 80 százalék tele legyen. Senki nem tudja, meddig emelkedik az esetszám, a legtöbben most decemberre várják, én szeretném, ha már novemberben eljönne a plató.” (Szlávik János)
A tömeges tesztelésről Szlovákiában:
„A tesztelés akkor jó, ha van mellette erős kontaktkutatás és követés. Szlovákiában most mindenkit letesztelnek. Nem értek egyet vele, mert az antigén gyorsteszt egy rendkívül szűk periódust lát. Nálunk a mentősöknél jó helyük van, mert ők eleve beteg emberekhez mennek, megszűrik őket, mire beérnek a kórházba, ez nagyon hasznos. De tömeges szűrésre nem használnám.” (Szlávik János)
„Én ennek a közgazdasági oldalát látom, és azt gondolom, hogy ha nem egy szűk réteg érdekéről van szó, hanem az egész társadalom életét direkt, vagy indirekt befolyásoló ügyről, akkor jobb, ha a kormányzat lép fel vevőként, koordinátorként. Természetesen nem akarok vitatkozni Szlávik úrral járványügyi, virológiai szempontból, nyilván más a PCR és az antigénteszt, de a teszteletlenség és a valamilyen szintű teszteltség között van különbség. Főleg, hogy ha az állam szervezi, finanszírozza és sokkal könnyebben elérhető bárkinek.” (Jaksity György)
A vakcináról, mint lehetséges megoldásról:
„A gyógyszerfejlesztés egyértelmű zsákutca, évek kellhetnek még, miközben az oltás már itt van az ajtóban. Csöndben, óvatosan, halkan Indiában, Brazíliában és több európai országban is gyártják már a kísérleti vakcinákat. És amikor kijön a vizsgálatok eredménye, hogy márpedig ez jó, ott lesz milliószám a vakcina. Először nyilván a krónikus betegek, az egészségügyi dolgozók és azok kapják, akik azért felelősek, hogy az ország működjön. A vakcina egy komoly sikertörténet lesz még akkor is, ha sokféle van, és nem tudjuk, melyik lesz a befutó.” (Szlávik János)
„Abban a pillanatban, ha széles körben lehet védekezni a járvány ellen, visszatér a gazdaság és a társadalom a normális kerékvágásba. Amíg viszont ez nincs meg, a szemünk előtt zajlik a pusztulás. Tehát egyértelműen a gazdaságnak is a vakcina a numero uno fegyver. Ettől függ, hogy a várva várt visszapattanás mikor indul el, de hogy ez milyen gyors lesz, azzal kapcsolatban szkeptikus vagyok.” (Jaksity György)
Az állam szigoráról:
„Ahol olyan a közlekedési morál, mint nálunk, ott csak vaskézzel lehet irányítani. Ilyen helyzetben csakis a kormányzatnak kell odahatnia, hogy az emberek betartsák a szabályokat, maguktól nem fogják.” (Szlávik János)
A vakcina utáni világról:
„Ahol 10-15 százalékos bruttó hazai termék visszaesés van, azt nem egy év alatt fogja kinőni a gazdaság. A társadalom jelentős részének a jövedelmi, vagyoni helyzete rosszabb, mint 2019-ben volt, vagyis kevesebb fog jutni utazásra. Nyilván nem a kenyéren, az áramon és a gázfogyasztáson fogunk spórolni, hanem az utazáson, az étterembe járáson, a szolgáltatásokon és az új dolgok megvásárlásán. Ennek ott lesznek a nyomai még évekig, lassú lesz a kilábalás.” (Jaksity György)
Arról, hogy miért húzzuk az utolsó pillanatig a korlátozásokat:
„Mindenki mindig az utolsó pillanatig húzza, mert tavasszal, nyáron megtanultuk, hogy mi a leállás az ára. Már nyáron nagyobb volt a visszaesés, mint a 2008-2009-es válságnál, és még nem vagyunk a végén. Gazdaságpolitikai oldalról racionális az egészségvédelmi szempontból még védhető szintig fenntartani egy lazább kontextust, és ne felejtsük el, hogy ez a két dolog oda-vissza működik. Nem szeretem azt a kérdésfeltevést, hogy mi a fontosabb, az emberi élet védelme, vagy a gazdaság. Ez nem egy vagylagos kérdés.” (Jaksity György)
A magyarországi szigorításokról, esetleges iskolabezárásokról:
„Én már rég szigorítanék. Azzal együtt, hogy látszik, hogy annak milyen negatív hatása van a gazdaságra. De az is látszik, hogyha kiengedjük a szellemet a palackból, akkor sokkal nehezebb visszatuszkolni, mintha folyamatosan játszunk vele, és kicsit kiengedjük, kicsit visszazárjuk. Én egy ügyesebb mikromenedzsmentben hiszek jobban, mert minden rendszer, a testünk, a társadalmunk, a világgazdaság is egy nagyon finom rendszer, amit az egyensúlyi pontja körül kell tartani. A mi szakmánkban ezt a volatilitás írja le. Semmilyen irányban nem jók a nagy kilengések.” (Jaksity György)
„Én nem vagyok annyira nagy híve az iskolabezárásnak. Persze, a digitális oktatás nagyon jó, ha működik, de nem olyan egyszerű ez, mert akkor a szülőknek otthon kell maradniuk. Nálam is, nővérek, orvosok nem tudnak otthon maradni a gyerekkel, vagy ha ezt tennék, az komoly probléma lenne, azonnal elveszítenék 1-2 nővért.” (Szlávik János)
