A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a nemrég hivatalba lépett új kormány több tagjával folytatott egyezetései után stratégiai jelentőségűnek nevezte a két ország határát keresztező infrastruktúra fejlesztését. Ennek kapcsán arra is emlékeztetett, hogy Románia a magyar európai uniós elnökség alatt vált a schengeni övezet tagjává, és ezzel végre megszűnt az ellenőrzés a két ország határán, kiiktatva a hosszú várakozási időkből fakadó bizonytalanságokat.
Üdvözölte, hogy ezzel mostanra tizenkettőről huszonkettőre nőtt az átkelőhelyek száma, s így az eddigi harminchétről húsz kilométerre csökkent az átlagos távolság az átlépési pontok között.
"Számos helyen meg tudtuk szüntetni azokat a méltatlan állapotokat, hogy lehetett látni a határ túloldalán szemben lévő falut, de ahhoz, hogy meglátogassák a rokonokat, barátokat, ahhoz hosszú 10 kilométereket kellett kerülni."- mondta el a miniszter.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a munka nem ért végét, tovább fog bővülni az átkelők száma, előkészítették az ehhez szükséges megállapodást, illetve megkötötték a szerződést a magyarcsanádi Szent Gellért híd újraépítésére és a Szegedet Temesvárral összekötő vasútvonal megtervezésére is.
"Így a jövőben is az a célunk, hogy minél több ponton, minél gyorsabban, minél egyszerűbben lehessen átkelni Magyarország és Románia határán" - erősítette meg.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy Magyarországnak Románia igen fontos gazdasági partnere, a harmadik legfőbb exportpiaca, a szomszédos országba irányuló kivitel tavaly újabb csúcsot döntött. Megjegyezte, hogy mára több hazai cég is piacvezetővé vált Romániában, és példaként említette a Molt, a Wizz Airt, a Richtert és a Hellt.
Érintette az energetikai együttműködést is, amely szavai szerint mind a két ország ellátásbiztonságához nagyban hozzájárul, és közölte, hogy megerősítették elkötelezettségüket a kapcsolat még szorosabbra fűzése mellett.
A magyar-román interkonnektoron tavaly 1,7 milliárd köbméternyi földgáz érkezett Magyarországra, s Romániában már folyik az előkészítése egy új tengeri gázmező kitermelésének, aminek nyomán Közép-Európa újabb forrásokhoz juthat 2027-re, ha minden jól megy - tájékoztatott.
"Abban vagyunk érdekeltek, hogy ebben az új helyzetben a földgázkereskedelmi együttműködésünket bővítsük. Az erről szóló tárgyalások már meg is indultak a vállalataink között" - tette hozzá.
Valamint kitért arra a projektre is, amelynek keretében Magyarország Romániával, Azerbajdzsánnal és Georgiával együttműködve zöld energiát tervez importálni a kaukázusi térségből. Elmondta, hogy most jegyzik be az ezt előkészítő vegyesvállalatot Bukarestben, és már a vezérigazgatót is kinevezték.
A miniszter végül kiemelte, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy amikor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részese a bukaresti koalíciónak, akkor sokkal jobban mennek a dolgok a két ország közötti együttműködésben.
"Ez azért nagyon fontos, mert mind Magyarország, mind Románia, mind a magyarok, mind a románok nagyon sokat tudnak profitálni egy jó magyar-román együttműködésből" - jelentette ki.
Majd leszögezte, hogy egyértelműen jobb jóban lenni, mint rosszban, és jelenleg kedvezőek a kilátások, ugyanis a román kormány is elkötelezett a kétoldalú együttműködés fejlesztése mellett, és ennek egyik lényeges garanciája a RMDSZ részvétele. Ennek kapcsán pedig aláhúzta, hogy a párt két fontos tárca, a fejlesztési és a pénzügyminisztérium vezetését is megkapta.
"Romániában, a román politikai elitben nem is kérdés, hogy meg lehet bízni az RMDSZ politikusaiban, akik komoly hozzáadott értéket képviselnek a kormányzati teljesítmény szempontjából" - fogalmazott.
Végül az új román kollégájával folytatott tárgyalásával kapcsolatban elmondta, Emil Hurezenauval is a praktikus együttműködésre fogják helyezni a hangsúlyt, s egyetértettek abban, hogy Közép-Európának békére, fejlődésre, stabilitásra van szüksége.
MTI
