A miniszter azt írta: "Halljuk, látjuk a híreket a tegnap esti párizsi találkozóról. Magyarország álláspontja világos és sziklaszilárd: sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába. A háborút nem mélyíteni és szélesíteni kell, hanem befejezni."
Mint arról mi is beszámoltunk az Ukrajna megsegítésére összehívott támogatói konferenciám Párizsban Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt, hogy ugyan nincs konszenzus csapatok Ukrajnába küldéséről, de szerinte a kérdést mindazonáltal nem lehet kizárni.
"Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön"
- szögezte le.
Azt ugyanakkor nem említette, hogy a konferencián részt vevő 20 ország közül melyek támogatják csapatok küldését Ukrajnába.
A szakértő Macron háborús terveiről
A Mandiner a Macron-nyilatkozat és a valóság viszonyáról kérdezte Somkuti Bálint hadtörténészt, biztonságpolitikai szakértőt, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatótanárát. Somkuti szerint „Macron elnök kijelentésével az az alapvető probléma, hogy egységesnek nevezhető európai haderő nincs”, és külön-külön
egyik európai ország sincs abban a helyzetben, hogy annyi katonát küldjön Ukrajnába, amely önmaában képes lehetne megváltoztatni a harcok menetét”.
A szakértő szerint itt több tízezer katonára, több száz páncélozott harci eszközre és 100-200 repülőgépre volna szükség.
Somkuti úgy látja: ahhoz, hogy ezek mind felfejlődjenek, több hónapra volna szükség, s ezt az oroszok sem néznék ölbe tett kézzel, „bármikor bevethetik a Karaganov-tervet”, azaz egy megelőző harcászati nukleáris csapást.
