A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Kína-Közép-Európa kereskedelmi kiállítás megnyitóján elmondta, Kína Magyarország stratégiai partnere, az erről szóló megállapodást 2017-ben írták alá, és ez nem pusztán kommunikációs elem, a kormány ezt komolyan is veszi. Rámutatott, hogy Kína bruttó hazai terméke (GDP) mostanra meghaladta az EU-ét. Mint mondta, 2010-ben Kína részesedése a világ GDP-jéből még csak 9 százalék volt, míg az EU-é 22 százalék, mára azonban fordult a helyzet különböző okokból, és 18, illetve 17 százalékot mérnek. "Ez is mutatja, hogy ha az Európai Unió riválisként tekint Kínára, azon veszíteni fog. Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaság számos területén Kína versenyelőnyben van" - jelentette ki.
Hangsúlyozta: ha az EU profitálni szeretne a Kínával fenntartott kapcsolatából, akkor rivalizálás helyett a kölcsönös bizalomra, tiszteletre és előnyökre alapozott együttműködésre kell fókuszálnia. "Magyarország nem kockázatként vagy fenyegetésként tekint Kínára, hanem olyan államként, amellyel az együttműködés sok hasznot hoz" - fogalmazott.
Szijjártó Péter szerint a magyar példa demonstrálja, hogy a tisztességes együttműködésből sokat lehet profitálni, miután mára Magyarország vált a kínai vállalatok első számú beruházási célpontjává Közép- és Kelet-Európában, hazánkban van a legtöbb Konfuciusz Intézet, s tőlünk érhető el közvetlen járattal a legtöbb kínai város. Emellett Magyarország rendelkezik a legtöbb élelmiszeripari exportengedéllyel a térség országai közül, és a koronavírus-járványt követően Peking az EU-n belül először hazánkba nyitotta meg a szervezett utak lehetőségét - sorolta. Közölte, hogy Kínában nő a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt, és Magyarországnak ebben versenyelőnye van az EU-s szinten is szigorú élelmiszerbiztonsági szabályozás miatt.
Arra is kitért, hogy az expón megjelent huszonhárom magyar vállalat többsége is az élelmiszeripart képviseli. A miniszter leszögezte, hogy a kormány határozottan ellenzi a világ ismételt blokkosodását, ugyanis ez ellentétes a magyar nemzeti érdekkel, miután Közép-Európa a történelem során mindig rajtaveszített azon, ha konfliktus volt Kelet és Nyugat között. "Ehelyett a konnektivitást pártoljuk, a kelet-nyugati munkamegosztásra jó hírként tekintünk a globális gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban. A szétválasztásnak, a kockázatcsökkentésnek nincsen értelme" - mondta.
Aláhúzta, hogy Magyarország itt is jó példa, mivel fontos találkozási pontjává vált a nyugati autógyártóknak és a keleti akkumulátorgyártóknak, amelyeknek szükségük van egymásra. Kiemelte, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül Magyarországon rendelkezik gyárral mindhárom német prémium autómárka, és eközben a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül négy jelen van hazánkban. Elmondta, hogy a Csöcsiang tartománnyal folytatott kereskedelem értéke elérte tavaly az 1,6 milliárd dollárt, ez pedig nagyban hozzájárult a magyar-kínai kereskedelmi rekord megdöntéséhez, aminek nyomán Kína mára Magyarország első számú kereskedelmi partnerévé vált Európán kívül.
MTI
