A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be az EU informális külügyi tanácsülését követő sajtóértekezletén, hogy az ilyen tanácskozásokra hagyományosan a soros elnökséget adó tagállamban kerül sor, azonban most ez egyfajta "óvodás reakcióként" nem így van, aminek célja a magyar békepárti álláspont megregulázása.
Szavai szerint ugyanakkor ez nem fog sikerülni, hazánk ugyanis nem fog szakítani az eddigi politikájával, és továbbra is a mielőbbi ukrajnai béketeremtést fogja támogatni.
Kifejtette, hogy
az ülésen ezúttal is az ukrajnai háború volt a fő téma, s most is a "reális helyzetértékelés teljes hiányával és a háborús pszichózis tombolásával" találkozott.
Sérelmezte, hogy a tagországok többsége azon a véleményen volt, hogy a háború területi kiterjesztése nem jár eszkalációs veszéllyel, sőt egyes kollégái azt mondták, hogy a Nyugat által leszállított fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezése a béketeremtés egyik eszköze.
"És mivel pedig ez olyan mértékben megy szembe a realitással, mint ahogy én most itt ülök, ezért arra kell következtetnünk, hogy ez az elvakult háborúpárti álláspont és háborúpárti pszichózis a következő hónapokban ki fog tartani itt Brüsszelben" - fogalmazott.
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint többen sürgették, hogy az Európai Békekeretből további több mint hatmilliárd eurót juttassanak fegyverszállításra, de Magyarország addig nem fog hozzájárulni egyetlen eurócent felszabadításához sem, amíg Ukrajnában a magyar cégeket negatívan diszkriminálják, illetve érvényben vannak a hazánk energiabiztonságát veszélyeztető döntések.
Kiemelte azt is, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője próbált nyomást gyakorolni a nyugati fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezése érdekében.
"Magyarország álláspontja egyértelmű (..) Mi nem szállítunk fegyvereket Ukrajnának, nem szállítottunk és nem is fogunk, ugyanis a meggyőződésünk, hogy minél nagyobb mennyiségben van jelen fegyver az ukrajnai háborúban, az annál hosszabban fog tartani"
- figyelmeztetett.
A háborúpárti politika konkrét megnyilvánulásának további formájaként említette azt is, hogy erősödik a nyomás az EU ukrán kiképzési missziójának kibővítése és meghosszabbítása érdekében is, amelyben egyébként Magyarország szintén semmilyen formában nem vesz részt.
"Világossá tettük, hogy ha ezen kiképző missziónak akár a területi hatályát, akár a funkcióját ki akarják bővíteni, akkor Magyarország ahhoz nem fog hozzájárulni" - szögezte le.
Illetve rendkívül veszélyesnek nevezte azt az ötletet is, amelynek értelmében a katonák kiképzését akár Ukrajnában is folytathatnák, ugyanis ez súlyos eszkalációs kockázatot jelentene.
"Amennyiben az Európai Unió a jelenlegi formájában - tehát ragaszkodva a jelenlegi formához - kívánná meghosszabbítani a mandátumot időben, de semmilyen bővítést nem alkalmazna, akkor Magyarország továbbra is a konstruktív tartózkodás eszközével él, azaz nem gátolja, hogy az Európai Unió tagországai, ha akarnak, folytassanak ilyen tevékenységet az Európai Unió területén, de abban Magyarország nem vesz részt" - összegzett.
A miniszter végül kitért arra is, hogy több résztvevő ismét felvetette a szankciók szigorításának témáját, ráadásul egyesek ezt az energetika területére is ki akarnák terjeszteni.
Majd ennek kapcsán rámutatott, hogy a tagországok egy jelentős része "kerülőúton, titokban, álszent módon" továbbra is vásárol orosz energiahordozókat.
"Én azt gondolom, hogy minden országnak ez saját maga dolga, minden vállalatnak saját maga dolga, ha a szankciókba nem ütköző módon vásárol energiahordozókat, akkor miért kell hazudozni? Miért kell képmutatónak lenni? Miért kell álszentnek lenni? Miért is nem lehet ezt nyíltan, őszintén és egyenesen csinálni?" - tette fel a kérdést.
