A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a közel-keleti helyzettel foglalkozó tanácsülésen minden magyar szempontot sikerült érvényesíteni az álláspontok harmonizálása során.
Ezek között szerepel a terrorizmus elleni harc folytatása, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, valamint a térségben jelentkező feszültség fokozódásának elkerülése.
A tárcavezető hangsúlyozta, a Közel-Kelet és Európa biztonsága szorosan összefügg, ugyanis egy feszült, instabillá váló helyzet újabb migrációs hullámokat okozhat. Magyarország egyetért azzal, hogy nem szabad Irakot káoszban hagyni, amely komoly biztonsági fenyegetést jelentene az európai kontinens és az egész világ számára.
Kijelentette, a terrorizmus elleni küzdelmet folytatni kell a teljes győzelem eléréséig, ugyanis az Iszlám Állam felszámolását célzó harc még nem ért véget.
"Komoly sikereket értük el, de győzelmet még nem arattunk" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a terrorszervezet ellen szerveződött nemzetközi koalícióban szolgáló mintegy kétszáz magyar katona megbecsült résztvevője az Iszlám Állam elleni küzdelemnek.
Magyarország határozott véleménye szerint meg kell akadályozni, hogy akár eggyel is emelkedjen az atomfegyverrel rendelkező országok száma - húzta alá.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter rámutatott, fenn kell tartani a transzatlanti egységet a kérdésben, annak megbomlása súlyos biztonsági fenyegetést jelentene.
Líbiával összefüggésben azt mondta, az ország helyzetét illetően mára a két kulcsszereplő Oroszország és Törökország, az Európai Unió teljes mértékben "a partvonalon kívülre szorult".
Cél a tűzszünet elérése és az ENSZ által jóváhagyott rendezési terv érvényesülésének elősegítése. A fegyverembargó kérdésének pedig érvényt kell szerezni - szögezte le Szijjártó Péter.
Borrell: Európa egységes, de cselekedni kell, mielőtt túl késő lenne
Európa egységes, de cselekedni kell, mielőtt túl késő lenne - jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteken Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek iráni-amerikai viszály kiéleződése miatt felerősödött közel-keleti konfliktus miatt összehívott rendkívüli tanácskozása utáni sajtótájékoztatón.
Josep Borrell tájékoztatása szerint az EU nemzetközi válsághelyzetben történő lehetséges fellépéseiről tárgyaltak, elsősorban a feszültség mérsékléséről, amely az unió számára prioritás, mivel "a legfrissebb fejlemények azt mutatják, hogy a válság ellenőrizhetetlenné válhat".
A politikus az iráni helyzettel kapcsolatban megerősítette, hogy csakis politikai megoldás létezik a válság kezelésére, továbbá arra bíztatta Iránt, hogy továbbra is tartsa tiszteletben a nukleáris programjáról 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást. Reményét fejezte ki, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nyomon követi az iráni atomprogrammal kapcsolatos fejleményeket.
Hozzátette: "Az Iránnal kötött nukleáris megállapodás kapcsán mi, európaiak, eltérő helyzetben vagyunk, mint az Egyesült Államok. Amerika kivonta magát az egyezmény alól, mi viszont arra törekszünk, hogy a megállapodás ne váljon semmissé".
A líbiai helyzettel kapcsolatban a főképviselő kitért a Ghassan Salaméval, az ENSZ-főtitkár líbiai különmegbízottjával folytatott megbeszélésre, amelyen a különmegbízott figyelmeztetett a Líbiában növekvő terrorveszélyre és a migrációs kockázatra.
"A régió stabilitása egyre csökken, különösen az olyan új geopolitikai szereplők feltűnésével, mint Törökország és Oroszország. Az egész eddigi geopolitikai helyzet megváltozhat" - mondta.
A szerdai iráni ukrán repülőgép-szerencsétlenséggel kapcsoltban Borrell nem foglalt állást, mondván, folyamatban van nyomozás.
"Tisztában vagyok azzal, hogy néhányan a külügyminiszterek közül tényként közölték, hogy nem baleset volt. Az én pozíciómban azonban még felelőtlenség lenne erről nyilatkozni anélkül, hogy részleteiben ismerném ezt a kényes ügyet" - mondta.
MTI
