Szijjártó Péter, aki az észak-atlanti szövetség megalakulásának 70. évfordulójára összehívott londoni csúcstalálkozón vesz részt, a magyar közmédiának nyilatkozva a rendezvény helyszínén kijelentette: az illegális migrációs folyamatok - különösen a Nyugat-Balkánon - nemhogy nem álltak le, de erősödnek, és ez erősíti a terrorszervezeteket is. Az ellenőrizetlen migrációs hullámok ugyanis lehetőséget teremtenek a terrorszervezeteknek arra, hogy szélsőséges ideológiáikat az egész világon terjesszék, terroristáikkal együtt.
Ezért is fontos, hogy a NATO nemcsak keletre, hanem délre is tekint - mondta Szijjártó Péter.
Kijelentette: Magyarország egyetért azzal, hogy a NATO-nak az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodnia kell, és új eszközökre van szüksége annak érdekében, hogy e kihívásokra megtalálja a megfelelő válaszokat.
Közölte, ennek jegyében Magyarország további felajánlásokat tesz, biztosítandó, hogy a NATO a jövőben is erős tudjon maradni a terrorizmus elleni fellépésben. Koszovóban jelenleg 395 magyar katona tevékenykedik, és ezt a létszámot Magyarország száz fővel kiegészíti, tehát csaknem ötszáz magyar katona vesz majd részt a Nyugat-Balkánon a terrorellenes küzdelemben - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Magyarország Afganisztánban újabb 80 katonával emeli a már ott lévő 110 fős kontingens létszámát, "annak érdekében, hogy a terrorizmus bölcsőjeként emlegetett térségben is fellépjünk a szélsőséges ideológiák terjedése és az erőszak ellen" - fogalmazott Szijjártó Péter.
Hozzátette: Magyarország a következő négy évben továbbra is évi félmillió dollárral fogja támogatni az afganisztáni nemzetbiztonsági és védelmi erőket, annak érdekében, hogy stabilizálni lehessen a biztonsági helyzetet a térségben.
Mindemellett a balti államokkal vállalt szolidaritás jegyében az a döntés született, hogy 2022-től a magyar Gripen harci gépek ismét részt vesznek a balti térség légtérvédelmében - mondta Szijjártó Péter.
Magyarország számára rendkívül fontos, hogy a NATO közös műveleteihez továbbra is jelentős mértékben hozzájáruljon, és ezekkel a felajánlásokkal ezt el is éri - tette hozzá.
Az MTI felvetésére, hogy elsősorban az Egyesült Államok részéről erőteljes nyomás nehezedik a többi NATO-tagországra a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában megállapított minimális védelmi kiadási cél mielőbbi teljesítésére, Szijjártó Péter elmondta: Magyarország az erről döntő walesi NATO-csúcson két vállalást tett, és mindkettőt komolyan is veszi.
Az egyik magyar vállalás az, hogy a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt 2024-ig kell elérni, és Magyarország addig ezt el is fogja érni. Erre született egy világos terv, amelyet Magyarország a NATO-nak be is terjesztett, és ezt a tervet a szövetség részéről nem érte bírálat - mondta.
A másik magyar vállalás az volt, hogy a védelmi kiadások 20 százalékát Magyarország fejlesztésekre költi, és ez a cél az idén már teljesült is: a védelmi kiadások 23,5 százalékát a fejlesztési beruházások adják, egyértelműen a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programnak köszönhetően - mondta a londoni NATO-csúcstalálkozón Szijjártó Péter.
Orbán Viktor a NATO-csúcson felkereste a Downing Street 10-et
Stoltenberg: több száz milliárd dollárral emelkedik a szövetségesek védelmi kiadása
Több száz milliárd dollárral emelkedik a következő években a NATO-tagországok összesített védelmi költségvetése - jelentette be a szövetség Londonban tartott vezetői találkozójának végén a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából összehívott csúcstalálkozó szerdai zárónapján tartott sajtóértekezletén közölte: hatodik éve folyamatosan növekednek a szervezet védelmi kiadásai, és az európai NATO-tagországok és Kanada ebben az időszakban 130 milliárd dollárral növelték védelmi kiadásaikat.
Stoltenberg szerint döntés született arról, hogy az Egyesült Államokon kívüli NATO-szövetségesek 2024-ig 400 milliárd dollárral növelik tovább a védelemre költött kiadásaikat.
A NATO főtitkára szerint ez példátlan mértékű kiadásnövekedés, és ugyancsak példátlan előrelépés a védelmi költségek tehermegosztásában.
Jens Stoltenberg elmondta: a londoni találkozón fontos döntések születtek a NATO készültségi szintjének növeléséről is. A szövetségesek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szervezet készültségi kezdeményezésének teljesítése jegyében harminc zászlóaljjal, harminc repülőszázaddal és harminc hadihajóval növelik a NATO harminc napon belül bevethető erőit.
A találkozón döntés született arról is, hogy a szárazföld, a levegő, a tengerek és a kibertér mellett a világűr lesz a NATO ötödik műveleti területe - mondta az atlanti szövetség főtitkára.
Stoltenberg szerint tartalmas megbeszélést folytattak a tagországok vezetői Oroszországról és a fegyverzetellenőrzés jövőjéről is. A NATO elkötelezett az erőteljes elrettentő és védelmi kapacitások fenntartása mellett, ugyanakkor nyitott az Oroszországgal folytatandó érdemi párbeszédre - mondta a főtitkár.
Hozzátette: a NATO "védelmi jellegű és összehangolt válaszlépésekkel" reagál a közepes hatótávolságú, nukleáris eszközök hordozására is alkalmas orosz rakéták telepítésére.
Stoltenberg szerint a londoni találkozón most első ízben szóba került Kína felemelkedése, az ezzel járó lehetőségekkel és kihívásokkal, valamint a NATO biztonságára gyakorolt hatásokkal együtt. A találkozón egyetértés született arról, hogy ezt a jelenséget a NATO-nak szövetségi szinten kell kezelnie, és arról is, hogy Kínát ösztönözni kell a részvételre a különböző fegyverzetellenőrzési mechanizmusokban.
A főtitkár a csúcstalálkozót nyitó előző napi sajtóértekezletén is hangsúlyosan szólt Kínáról, kifejtve: Kína az elmúlt időszakban számos új, fejlett fegyverrendszert mutatott be, köztük olyan földrészközi ballisztikus rakétákat, amelyek Európa teljes területét és az Egyesült Államokat is elérhetik.
Jens Stoltenberg szerint Kína mindemellett több száz olyan közepes hatótávolságú rakétát is telepített, amelyekkel megsértette volna a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF), ha ennek részese lenne.
"Nem arról van szó, hogy a NATO hirtelen megjelenik a Dél-kínai-tengeren, de figyelembe kell vennünk, hogy Kína kerül egyre közelebb hozzánk. Látjuk őket az Északi-sarkon, Afrikában és a kibertérben egyaránt, és látjuk, hogy milyen jelentős beruházásokat hajtanak végre az európai infrastruktúrában" - fogalmazott a NATO főtitkára.
Donald Trump amerikai elnök az eredeti tervek alapján szintén tartott volna sajtóértekezletet a londoni NATO-találkozó szerdai zárónapja után, de a Twitter portálon közölte, hogy mégsem áll a sajtó elé, és visszatér Washingtonba.
Trump ezt azzal indokolta, hogy a találkozó két napja alatt nagyon sokszor nyilatkozott a sajtónak.
Az amerikai elnök a rendezvény idején Emmanuel Maron francia elnökkel tartotta a legnagyobb érdeklődéssel övezett sajtóértekezletét. A két államfő viszonya már korábban is feszült volt, miután Macron nemrégiben kijelentette, hogy a NATO "stratégiai szempontból agyhalott", mivel gyengül az Egyesült Államok elkötelezettsége a szövetség mellett.
Trump a londoni NATO-csúcson "igen sértőnek" és "tiszteletlenségnek" nevezte Macron e kijelentését, és közölte: Franciaországnak nagyobb szüksége van a NATO-ra, mint valaha.
Az amerikai elnök alig burkolt szankciófigyelmeztetést is intézett azoknak a tagországoknak a címére, amelyek még nem teljesítik a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában megállapított védelmi kiadási minimumcélt. Trump úgy fogalmazott: lehet, hogy ezekkel a NATO-tagországokkal "kereskedelmi szempontból" fog majd foglalkozni.
MTI, Hír TV
