Néhány órával Donald Trump megválasztása után Olaf Scholz bejelentette a német kormány szétesését, s ezzel olyan eseménysorozatot indított el, amely hónapokon belül előrehozott németországi választásokhoz vezet, bár a pontos időzítés még nem világos.
A Politico összefoglalta, mi történt pontosan, és mi várható ezután.
Németország hárompárti kormánykoalíciója a Szociáldemokrata Pártból (SPD) és a Zöldekből, és a liberális Szabad Demokrata Pártból (FDP) áll. Mind az SPD, mind a Zöldek az erős szociális hálót és a nagy beruházásokat támogatják a gazdasági növekedés és a zöld energiára való átállás felgyorsítása érdekében. Az FDP ezzel szemben a kevesebb kormány és a kevesebb kiadás híve.
A kényszer szülte ezt a koalíciót, amely az első pillanattól kezdve gyenge lábakon állt.
A Politico szerint a koalíció bukásának kulcsmomentuma egy évvel ezelőtt következett be, amikor a német alkotmánybíróság felrobbantotta 2024-es büdzsét.
Mielőtt sor kerülhetne az előrehozott választásra, Scholznak bizalmi szavazást kell kiírnia (és elveszítenie) a parlamentben. A német elnök ezután 21 napon belül feloszlathatja a parlamentet. Az előrehozott választások további 60 napon belül következnének.
A német politika legnagyobb kérdése jelenleg az, hogy Scholz mikor fogja kiírni a bizalmi szavazást.
Miután az országos televízióban kirúgta Lindnert, a kancellár kijelentette, hogy január 15-ig kisebbségi kormánnyal kíván tovább kormányozni, majd március végéig bizalmi szavazást tartana, amely új választásokhoz vezetne.
Friedrich Merz, a CDU vezetője, aki a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján valószínűleg Németország következő kancellárja lesz, felszólította Scholzot, hogy még Trump január 20-i amerikai hivatalba lépése előtt biztosítsa a választások megtartását.
„Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy több hónapig többség nélküli kormányunk legyen Németországban” – mondta.
A teljes cikk a Mandiner honlapján olvasható.
Fotó: AFP
