Az értesülést a határ menti Presevo vezetése is megerősítette. A helyi polgármester elmondta, a szögesdrótkerítés építése egy Európai Unióval kötött megállapodás része, azonban eddig sem az Európai Bizottság, sem a szerb belügyminisztérium nem erősítette meg, hogy létezik ilyen egyezség.
A pénzügyminisztérium oldalán júniusban megjelent egy lista, amelyen több tucat olyan magánszemély és vállalat neve szerepel, akinek, amelyeknek a határ mellett fekvő földjeit az állam ideiglenesen lefoglalta a határvédelem érdekében.
A tervek szerint a 147 kilométeres szerb-észak-macedón határnak csupán egy részén épül kerítés, ott, ahol a legnagyobb migrációs nyomásra lehet számítani. Szerbiába naponta átlagosan ötven illegális bevándorló próbál bejutni Észak-Macedónia felől.
A válság tetőpontján, 2015-ben mintegy egymillió illegális bevándorló haladt át az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon, amelynek Szerbia is része. A magyar határzár felállítását követően a migránsok inkább Horvátország felé próbáltak meg bejutni az Európai Unióba, ám a határokat a koronavírus-járvány miatt szigorúbban őrzik, illetve lezárták. Azok az illegális bevándorlók, akik március közepe előtt érkeztek Szerbiába, már nem tudtak továbbmenni. A hivatalos adatok szerint Szerbia 18 befogadóközpontjában 4800 migráns tartózkodik.
MTI / Hír TV
