A választás napját ugyan hivatalosan az osztrák szövetségi kormány jelöli ki, de mivel a szociáldemokraták és a szabadságpártiak rendelkeznek a parlamentben az ehhez szükséges többséggel, a dátum csaknem teljesen biztosra vehető - írta szerdán a Kronen Zeitung és a Heute című lap.
Értesülések szerint a pártok frakcióvezetői kedd délután állapodtak meg az előrehozott parlamenti választások lehetséges időpontjáról.
A szeptember 29-i dátummal az Osztrák Néppárt (ÖVP) nem ért egyet. August Wöginger néppárti frakcióvezető először szeptember 15-ét, majd kompromisszumos megoldásként szeptember 22-ét javasolta, de ezt az SPÖ és az FPÖ párt nem támogatta.
A dátumot hivatalosan még nem erősítették meg, de Brigitte Bierlein ügyvezető kancellár valószínűleg a parlamenti többség javaslatát támogatja majd.
Alexander Van der Bellen osztrák államfő korábban egy lehetséges szeptember eleji időpontról beszélt. A néppárt is ezt szerette volna, az általuk végzett közvélemény-kutatás ugyanis azt mutatta, hogy a mielőbbi választásokon több szavazatra számíthatnának. A szociáldemokraták és a szabadságpártiak ugyanakkor a nyári szünetre hivatkoztak, nem szerettek volna a nyári szabadságok után "kapkodni"; nem hivatalos indoklás szerint ugyanakkor időt szeretnének nyerni, hogy minél több szavazót hódítsanak el a Néppárttól.
A kormányválság május 17-én robbant ki Ausztriában, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós FPÖ azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért.
Strache lemondása után Sebastian Kurz akkori kancellár, a nagyobbik kormánypárt, az ÖVP elnöke, a belügyminiszter, Herbert Kickl (FPÖ) menesztését javasolta. Kickl menesztése után azonban válaszképpen az összes szabadságpárti belügyminiszter lemondott. Kurz szakértőket bízott meg a megüresedett tárcák feladatköreinek ellátásával, így részleges ügyvivő kormány alakult Ausztriában. Nem sokkal később a legnagyobb ellenzéki párt, az SPÖ bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Kurz és kormánya ellen, melynek megszavazása után az osztrák államfő Brigitte Bierleint, az alkotmánybíróság elnökét bízta meg egy ügyvezető szakértői kormány megalakításával, amely az őszre tervezett előrehozott választásokig marad hivatalban.
MTI
