2020. július 9.,
csütörtök, Lukrécia napja

Globál: Szegénység, tüntetések és politikai játszmák Latin-Amerikában

Hír TV

2019. november 5., kedd 22:50

Szegénység, tüntetések és politikai játszmák Chilében, Argentínában, Venezuelában és Bolíviában. Chile megváltozott, és a kormánynak is meg kell változnia - ezt mondta az ország elnöke, miután drasztikus kormányátalakítást hajtott végre a halálos áldozatokkal járó utcai tüntetések hatására. A demonstrálók hetekkel ezelőtt a fővárosi metrójegy áremelése ellen vonultak utcára, azonban hamar kiderült, hogy a tiltakozásokban sokkal több van. Nagyon sokan élnek mélyszegénységben és egyre több fiatal sodródik a kilátástalanság peremére.

Szilágyi Ágnes Dél-Amerika-szakrértő és az ELTE docense a műsorban elmondta, hogy a történelem folyamán, a XIX. – XX. században a latin-amerikai társadalmak türelmetlenek voltak és a politizálás utcai politizálás formájában mutatkozott meg. A Dél-Amerika-szakértő Chilére is kitért, úgy fogalmazott, hogy a latin-amerikai országok közül Chile az egyik legstabilabb ország, habár az is igaz rá, hogy a függetlenségi háborúk tradíciójából adódóan könnyen válik erőszakossá a politizálás ott, csakúgy, mint a többi állam.

A műsorvezető azon kérdésére, hogy „Miből élnek a szegények Chilében?” Szilágyi Ágnes a következőket válaszolta:

„Ez a kulcsa az egésznek, hogy itt a jövedelmek is nagyon alacsonyak és a nyugdíjak is. A nyugdíjasoknak a jövedelme a szegénységi küszöb alatt van. Egy nagyon koncentrált, nagyon városiasodott társadalom. Rengeteg embert jelent a nagyvárosok peremkerületeiben, akik úgynevezett kis egzisztenciaként próbálják alkalmi munkákból a fekete vagy a szürke gazdaságban megkeresni az életlehetőségeiket.”

A műsorban Bolíviáról is volt szó:

„Bolíviában egy nagyon kényes helyzet megint csak az, hogy Evo Morales a hivatalban lévő elnök például a szegénység-csökkentő intézkedésekre nagyon nagy hangsúlyt fektetett a nagyon hosszú elnöksége idején. (…) A választás eredménye megmutatta, hogy az ország fele számára nagyon népszerű és ő az elnök, és az ország másik fele végtelenül megosztott társadalomban másképp képzeli el a jövőt. Moralesnél alkotmányos problémák is felvetődnek, mert ugye nem véletlenül egy ilyen korlát általában be van építve az alkotmányokba, hogy két cikluson keresztül lehet valaki elnök.” – magyarázta Szilágyi Ágnes.

Hír TV